Joó Hajnalka
Joó Hajnalka

Csak az idén egymilliárd-hatszázkilencvenötmillió-négyszázötvenezer forintért gyárthat tanulmányokat a kormánynak a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató a hvg.hu birtokába jutott szerződés szerint, amelyet még 2015 októberében kötött a két cég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.

A négy évre összesen 4,85 milliárdos keretösszegű szerződés a gyakorlatban annak a nagy vihart kavart 3,8 milliárdos tanácsadói megbízásnak a folytatása, amelyet az előző kormányzati ciklusban, 2011 végén nyert el a két cég, és a mostani körből kimaradó Strategopolis konzorciuma. A feladat is lényegében ugyanaz: magas szintű állami döntéshozatalt támogató, közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó közvélemény-kutatás, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanulmánykészítés és tanácsadás, illetve a hozzájuk kapcsolódó projektmenedzsment.

Bár az előző szerződés ideje alatt, 2012 és 2014 között készült tanulmányokról – amelyeket munkatársunknak (aki akkoriban az Origónál, majd a VS-nél dolgozott) két és fél évnyi pereskedés után éppen egy évvel ezelőtt volt kénytelen kiadni a Miniszterelnökség – a feldolgozás során kiderült ugyan, hogy vajmi kevés kormányzati döntést alapoztak meg, a 2015-ös közbeszerzés ajánlati kiírásában az NFM úgy írt a Századvég 2011 és 2014 közötti megbízásáról, mint ami "elérte kitűzött célját és összességében sikeresen működött", az akkori, és a mostani, új eljárásban készülő anyagok összevetésével pedig szerinte "Magyarország rendszerváltás utáni történetének legkomplexebb, legegységesebb, idő­ben legkiterjedtebb belső használatra készült kormányzati vizsgálata jön létre, mely a későbbiek­ben modellként és információforrásként egyaránt hosszú távon segíti majd az egymást követő ma­gyar kormányok döntéshozatali folyamatait."

Hogy az előző, olykor erős kormánykritikát, megfontolandó figyelmeztetéseket, de szakmailag erősen vitatható felvetéseket és feldolgozásokat is tartalmazó tanulmányok után ezúttal milyen minőségű anyagokat állított elő a kormányközeli cégcsoport, azt egyelőre nem – vagy legalábbis nem mostanában – fogjuk megtudni.

A Századvég Alapítvány székháza.
©

Hiába kértük ki ugyanis decemberben a megbízás kezdete óta készült kutatásokat, elemzéseket és a teljesítésükről szóló számlákat, a fejlesztési minisztérium a korábbi perben alkalmazott taktikával élve megtagadta a kiadásukat, mondván, a szerződéssel kapcsolatos koordinátori feladatokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda látja el, tehát nem az NFM az adatkezelő. Az elutasítás után természetesen bírósághoz fordultunk, mellesleg további kilenc, szintén 2015-ös, összesen több mint 225 millió forint értékű Századvég-megbízás dokumentumait is kikérve. (Az adatkiadási perben ismét a Társaság a Szabadságjogokért segíti munkatársunkat.)

Kultúra, média nem, oktatás, honvédelem igen

A 2015 novemberében közzétett eredménytájékoztató szerint a két Századvég-cég egyébként egyedüli ajánlattevőként vitte el a tendert, ami nem csoda, hiszen a kiírás pénzügyi és gaz­dasági szempontból eleve alkalmatlannak minősítette azt az ajánlattevőt, amelynek magas szintű állami döntésho­zatalt előkészítő és/vagy kor­mányzati szakpo­litikai tanácsadásból és tanulmánykészítésből származó nettó árbevétele a korábbi három üzleti évben összességében nem érte el az egymilliárd forintot. Márpedig a Századvég 2011-es megbízását, és azóta tartó egyeduralmát nézve erre senki másnak nem volt esélye.

Az új szerződés amúgy az előzőből ismert telefonos vagy személyes közvélemény-kutatásokon túl ugyanúgy bizonyos szakpolitikákban vár a cégtől havi és negyedéves monitoring-tevékenységet, illetve elemzéseket. A 2012 és 14 között figyelt területek közül meglepetésre kikerült viszont a kultúrpolitika és a médiapolitika, a környezetvédelem, a kkv-fejlesztés és az innováció területe is. Bekerült ugyanakkor az előző időszakban érthetetlenül hiányzó oktatás- és egészségpolitika, valamint – nyilvánvalóan az azóta kipattant menekültválsággal összefüggésben – a honvédelem-biztonságpolitika, illetve a rendvédelem és közbiztonság.

A havonta vagy negyedévente készülő közvélemény-kutatásokért a szerződés szerint fajtától függően egy- és ötmillió forint közötti összeget számlázhat darabonként a Századvég (pontosabban a korábbi szerződésnél is közreműködő, baráti Kód Közvélemény-kutató), a 15-20 oldalas szakpolitikai összefoglalókért pedig 3,17 millió forintot.

Míg az előző szerződés idején konkrét ágazati stratégiákat – például szerencsejáték-stratégiát, posta- vagy iparstratégiát – is le kellett tennie a Századvégnek az asztalra, a mostani – jóval kevesebb megkötéssel – szimplán évi tizenhárom olyan, társadalomtudományi kutatással alátámasztott stratégiai tanulmány készítését várja el, amely „hatékonyan járulhat hozzá a napi politikai turbulenciák, a szakpolitika-alkotás mindennapi kihívásaitól időben és tartalmilag is függetlenebb, középtávú stratégiai-szakpolitikai kormányzati tervezéshez”. A „kiemelkedően fontos szakpolitika dilemmákat feldolgozó” anyagokért összesen majdnem hatvanmillió, vagyis darabonként 4,1 millió forintot kap a cégcsoport.

A megbízás része még a szakpolitikai kutatással alátámasztott stratégiai tanácsadás is, évente legfeljebb 4920 szakértői órában. Ezt óradíjas elszámolással, „az aktuális szakpolitikai tanácsadási szükségletek” és egyedi igénybejelentés alapján vehetik igénybe a minisztériumok.

„A kormány­zati döntéshozatal aktuális kihívásaihoz igazodó, gyors és rugalmas szolgáltatás”

persze nincs ingyen: a birtokunkba jutott dokumentum szerint a Századvég szakértői szerénynek éppen nem mondható, 25 ezer forint + áfás, vagyis 31 750 forintos óradíjért állnak rendelkezésre.

Igaz, a havi 3,8 millió forintért nyújtott projektmenedzsment-feladatok részletezésénél az is szerepel a megállapodásban, hogy a kormánytól vagy egyes minisztériumoktól érkező igényeket, kéréseket az év 365 napján 24 órában, tehát gyakorlatilag nonstop rendelkezésre állással kell teljesíteni.

A hvg.hu birtokába jutott keretszerződés további érdekessége, hogy míg 2016, 2017 és 2018 tizenkét hónapjára egyformán egyenként egymilliárd-hatszázkilencvenötmillió-négyszázötvenezer forintot irányoz elő a megállapodás, addig 2015-re még úgy is egymilliárd-nyolcvanmillió- háromszáznyolcvankilencezret, hogy a szerződés októberi aláírásakor már nem egészen három hónap volt hátra az évből.

A szerződésben néhol olyan – elsőre érthetetlennek, vagy akár viccesnek is tűnő – kitételek is vannak, miszerint, ha a megrendelő (az NFM) célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Századvég köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utasításhoz, a Századvég a megrendelő kockázatára köteles ezeket a feladatokat teljesíteni. Abban az esetben viszont, amikor „az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát”, a cég köteles azt megtagadni. Az ugyanakkor rejtély marad a szövegben, hogy mégis miféle törvénytelenségekre adhatna megbízást a fejlesztési minisztérium, amelyhez a Századvéget kell fékként bevennie a szerződésbe.

Jobb ma egy diktatúra...

A cégcsoport győztes – szintén a hvg.hu birtokába került – ajánlatához az árkalkuláción és a szükséges igazolásokon túl mintatanulmányokat és közvélemény-kutatási mintakérdőíveket is csatolt. Ez utóbbiak 2015 őszén olyan ügyekről szondáztatták a lakosságot, mint például, hogy mi a véleményük a kötelező hit- és erkölcstanról, túlterhelik-e az iskolák a gyerekeket, vagy hogy főiskolán, egyetemen tovább­tanulni, vagy inkább szakmát szerezve lehet-e jobban boldogulni az életben. Akadt kérdés az egészségügyi ellátás színvonaláról, a rezsicsökkentés kiterjesztéséről, a családi adókedvezmény hatásáról és a kormány illegális határátlépőkkel kapcso­latos politikájáról is, de persze nem maradtak ki a szokásos, kire szavazott a legutóbbi és kire szavazna egy most tartandó választáson-típusú kérdések sem.

©

A társadalmi-politikai blokkban nem tűnt meglepőnek annak firtatása, hogy pozitív vagy inkább negatív hatással volt-e a válaszadó életére Magyarország európai uniós tagsága, az EU összességében inkább igazságos vagy inkorrekt-e Magyarországgal, vagy hogy a kormány túl laza, túl szoros, vagy megfelelő kapcsolatot ápol-e Brüsszellel.

Akadtak kissé direktnek tűnő kérdésfeltevések is, például, hogy az illető liberális-e vagy konzervatív (több választás nem volt), illetve mérsékelt vagy radikális beállítottságú-e. A legjobban mégis arra lennénk kíváncsiak, milyen tanulságot szűrne le a kormány ennek a kérdésnek a válaszaiból:

A következő kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez?

  1. A demokrácia minden más politikai rendszernél jobb
  2. Bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszer.
  3. A hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendszer olyan, mint bárme­lyik másik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!