A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség megszüntette a nyomozást az újdörögdi gránátbaleset ügyében. A maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított nyomozás során szabálytalanságokat találtak, ezek azonban nem voltak elegendők a büntetőjogi felelősség megállapításához, mivel nem volt közvetlen ok-okozati összefüggés köztük és a baleset között– írja az ügyészség pénteki közleményében.
A közlemény, amelyben kiemelik, hogy az ügyészség jelzéssel élt a honvéd vezérkar főnöke felé, pár órával azután jelent meg, hogy Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, a kormány feltárja a Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztersége idején történt balesetet, amely már régóta húzódik.
https://hvg.hu/itthon/20250326_honvedelmi-miniszter-szalay-bobrovniczky-kristof-granatbaleset-ujdorogd
Március 21-én történt a baleset, amelyben egy katona könnyebben, egy, a kiképzésen részt vevő, a Miniszterelnökségen dolgozó kormánytisztviselő pedig súlyosan megsérült, amikor dobógyakorlatot végzett éles kézigránáttal. A 29 éves nő a köztisztviselőknek hirdetett gyakorlóprogramban vett részt. A balesetben mindkét kezét elvesztette, továbbá a HVG értesülései szerint más súlyos sérülést is szenvedett, megsérült például az arca.
A közlemény szerint az államigazgatásban dolgozók számára indított programot, melynek célja a katonai felkészítés, a résztvevők pozitív visszajelzése alapján bővítették, úgy, hogy akik azt elvégzik, elérjék a teljes alapkiképzettség szintjét. Cél volt az is, hogy a program végén azok a résztvevők, akik ezt vállalták, önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt létesítsenek.
A megsebesült kormánytisztviselő 70 másik társával együtt 2025. március 17-én kezdte a kiképzés újdörögdi fázisának teljesítését. Három nappal később, március 20-án kaptak elméleti és gyakorlati felkészítést a kézigránátdobáshoz. Ezen a napon gyakorlógránáttal is dobtak, illetve a program lezárulta után a résztvevők még további gyakorlódobásokat is végezhettek, így tett a később balesetet szenvedő nő is.
Az ügyészség kiemeli: az előkészítő dobógyakorlat során a nő egyetlen dobása sem érte el az előírt, minimum 30 méteres távolságot, ennek ellenére – ahogy mindenki más esetében – az ő neve mellé is a „megfelelt” értékelést jegyezték be a nap végén.
Másnap volt az éles kézigránátos dobógyakorlat. Aki ezt nem teljesítette, az nem szerezhette meg az alapkiképzést, ugyanakkor a részvétel az éles dobáson nem volt kötelező – írja az ügyészség.
A közlemény kitér arra, hogy a gyakorlat során a résztvevőknek először el kellett távolítaniuk a biztosító, úgynevezett sasszeget, majd – a biztosítókart leszorítva – a kiképző vezényszavára el kellett dobniuk a gránátot. A biztosítókar garantálja, hogy a gránát nem robban fel idő előtt. A gránát eldobása után annak belsejében egy forgatórugó elforgatja a biztosítókart, ez indítja be a robbanást pár másodperc késleltetéssel.
A nőnek az éles gránátból nem sikerült elsőre kihúznia a sasszeget, azonban ahogy tovább próbálkozott, felengedte a biztosítókart, így elindult a robbanáshoz vezető folyamat. A kormánytisztviselő érzékelte, hogy baj van, és odafordult a kiképzőhöz, aki a gránát után nyúlt, amely ezen a ponton felrobbant.
Az ügyészség megállapította, hogy a baleset a kormánytisztviselő önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából következett be, viszont szándékosság és gondatlanság hiányában nála nem állapítható meg büntetőjogi felelősség.
A közleményben azt is megjegyzik, hogy a szintén megsérült katona nem vezethette volna a lőgyakorlatot, mivel a szabályok szerint ezt a pozíciót csak tiszt vagy altiszt tölthette volna be, ő viszont legénységi állományban volt. Ennek ellenére ő minden írott és íratlan szabályt betartott, mivel szabályszegést nem találtak nála, ezért büntetőjogi értelemben ő sem vonható felelősségre.
A dobógyakorlat fő foglalkozásvezetőjénél azonban szabályszegést állapítottak meg, mivel neki eleve ki kellett volna zárnia a kormánytisztviselőt az éles dobásból – mert előző nap nem teljesítette a dobásaival az előírt minimumtávolságot.
A baleset viszont nem emiatt következett be, mert a gránát még a dobás előtt felrobbant, ezért büntetőjogi szempontból ez sem hozható közvetlen összefüggésbe a balesettel, így a fő foglalkozásvezető sem volt felelősségre vonható.
A közleményt azzal zárják, hogy a feltárt szabályszegések nem köthetők össze közvetlenül az esettel, ezért a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye miatt indított nyomozást meg kellett szüntetni. Kiemelik ugyanakkor, hogy a hiányosságok és szabályszegések miatt a Honvéd Vezérkar Főnöke felé fordultak, jelezve, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne történhessen hasonló.
A történtek miatt korábban honvédségi vizsgálat és büntetőeljárás is indult. Előbbi csak a balesetnél használt kézigránát-sorozat ellenőrzésére irányult, és megállapította, hogy a szériánál nem állt fenn műszaki probléma, utóbbi viszont egészen idáig húzódott.
Az ügyben Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője többször tett fel írásbeli kérdést. A neki adott válaszokból tavaly augusztusban az derült ki, hogy a nyomozók a szakvéleményekre várnak, majd szeptemberben az, hogy a szakvélemények elkészültek, de még várnak az egyesített szakvéleményre, novemberben pedig az, hogy az egyesített igazságügyi szakértői vélemény elkészült, ám a nyomozó főügyészség csak annak értékelését követően fog dönteni az eljárás további menetéről. Legutóbb március 19-én adott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész tájékoztatást az ügyről, akkor még a bizonyítékok értékelése zajlott.
Az azóta már leköszönt Orbán-kormány mindeközben külön rendeletet hozott az ügyben, megalkotta a „kormányzati igazgatási hősi juttatás” kategóriát, s a vele járó juttatásból álló csomagot, amely technikai csúszás után június végén lépett életbe: ez állami lakást és kiemelt egészségügyi ellátást, valamint életjáradékot jelent.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI / Varga György
