Az azbesztbotrányban érintett ötödik ausztriai bányából, Rohoncról származó kőszállítmányok rendeltetési helyeivel egészítette ki azbesztlistáját Németh Martin büki önkormányzati képviselő.
A helyi politikus – aki a Tisza Párt korábbi előválasztási jelöltje is volt – az azbesztbotrány kitörése után kérte ki a NAV-tól az érintett bányákból származó szállítmányok adatait, és épített adatbázist belőlük. Honlapján a települések nevére rákeresve ellenőrizhető, került-e oda a kockázatos kőzúzalékból, és térképen is megnézhetők az adatok. Ezek alapján több mint 250 településre szállítottak ilyen követ, ugyanakkor csak az derül ki, hogy mely vállalkozások mely telephelyeire vittek, de hogy azt végül hol használták fel, az nem.
A rohonci bányából származó kő fajtája ugyanakkor eltér a többi – Badersdorf (Pöszöny), Pilgersdorf (Pörgölény), Rumpersdorf (Rumpód) és Bernstein (Borostyánkő) – bányáiban kitermelttől. Rohoncon ugyanis zöldpalát és egy márványfélét termelnek ki, erről Weiszburg Tamás geológus docens, az ELTE TTK Ásványtani Tanszékének vezetője beszélt az MTA minapi podcastjében. A geológus jelezte, hogy a rohonci bánya tulajdonosa önkéntesen nem szállít Magyarországra a termékeiből, amíg le nem zajlik az itteni kőzet alapos vizsgálata.
https://youtu.be/D4LF_xrsYDE?si=7QZfsY3EvmXdVj91
A beszélgetésből, amelyben megszólal Pósfai Mihály, az MTA frissen megválasztott elnöke is, kiderül még, hogy az érintett bányák szerpentinitje az azbesztnek két fajtáját tartalmazza:
- a krizotilt vagy fehér azbesztet, amely kevésbé veszélyes, mert jobban oldódik, illetve
- az amfibólt, ami jóval kockázatosabb, mivel nem oldódik, vékony és hosszú szálai pedig a tüdő legmélyébe kerülve, a szöveteket folyamatosan irritálva hosszú távon növelhetik a rákos megbetegedés valószínűségét.
Mindebből fakadóan a végfelhasználónál komolyabb vizsgálat után lehet megmondani, hogy mennyire problémás az ott elhelyezett kő.
A megszólalók kitérnek arra, hogyan fordulhatott elő, hogy hosszú éveken keresztül termelték ki és hozták forgalomba az azbeszttartamlú köveket: nincs rá egységes szabályozás, mivel a szigorú szabályok eddig csak az épületekbe beépített azbesztre tértek ki – például a korábban gyártott azbesztpalára, eternit csövekre vagy az épületek azbesztrosttal megerősített betonszerkezeteire – a természetben előforduló azbesztre, amiről jelen esetben szó van, nem szóltak, de ez a jövőben megváltozhat.
A kutatók megállapították, hogy a magyarországi azbesztszennyezés Európa-szerte is kirívó. Mint Weiszburg Tamás fogalmazott:
volumenét tekintve, földrajzi kiterjedését tekintve, felhasznált anyagmennyiségét tekintve európai szinten is sajnos egy nagy durranás.
A kutatók igyekeztek megnyugtatni, hogy önmagában az azbeszttartalmú kő nem veszélyes. A kockázatot az azt ért – leginkább járműforgalmi – terhelés jelenti, ami során, az azbesztszálak kiszabadulhatnak és a levegőbe kerülve utat találhatnak az arra járók tüdejébe. Arra is felhívták azok figyelmét, akik azt gyanítják, hogy otthonuk közelében ilyen követ használtak, hogy erről az illetékes kormányhivatalnál tegyenek bejelentést, amely összegyűjti az ilyen igényeket és megszervezi a vizsgálatot.
A vizsgálatokba várhatóan geológus-hallgatókat is bevonnak majd, az MTA elnöke pedig felvetette, hogy az akadémia témanapokat szervezne, ami során ásványtani szakértőkkel, műszaki, egészségügyi szakemberekkel, jogászokkal járnák körül a témát, és keresnének tudományosan megalapozott jó megoldásokat.
A nyugat-dunántúli azbesztszennyezést először Bozsokon fedezték fel, és kiderült, hogy az itt felhasznált kőzúzalék határ menti ausztriai bányákból került Magyarországra, és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak, játszóterek, telephelyek burkolására, felszórására. A nagyobb városok közül elsőként Szombathelyen azonosítottak súlyos egészségkárosító kockázatot hordozó azbeszttartalmú kőzúzalékot, de az osztrák határ környékén több más településen is szennyezést találtak. Szombathely után Kőszegen is kimutatták a szennyezést, Zalaegerszegről és Sopronról is kiderült, hogy használtak ott azbesztet tartalmazó kőzetet, majd kiderült, hogy több mint 250 nyugat-magyarországi település érintett.
A magyar kormány kiemelten kezeli az ügyet: osztrák–magyar vegyes bizottság, tárcaközi munkacsoport alakult, bár ezek munkájáról egyelőre nincs hír. A civilek, látva a települések kapkodását, kezdenek türelmetlenek lenni, és sürgetik a kormányzatot, hogy minél előbb mutasson szakmailag megalapozott irányt a helyzet kezelésére.
https://hvg.hu/zhvg/20260603_azbesztszennyezes-nyugat-magyarorszagon-greenpeace-magyarorszag-nyilt-level-gajdos-laszlo-hegedus-zsolt
