Rogán Antal májusban, a nemzeti konzultáció hajrájában Csepelen tartott lakossági fórumot, és ott John Le Carré tollára illő összeesküvést vázolt fel.

Vannak Magyarországon kiképzőközpontok, ahol már embereket készítenek elő arra, hogy közintézményeket, bankokat foglaljanak el, kiprovokáljanak rendőri akciókat

– idézte a minisztert a 444. A fideszes rémálom szerint a politikai instabilitás elérése a cél, a háttérben pedig azok a nemzetközi hálózatok állnak, amelyek azon ügyködnek, hogy "eltakarítsák az útból azokat a kormányokat, amik útjában vannak a szabályozatlan, ellenőrizetlen bevándorlásnak".

Oknyomozás felsőfokon

Miután Rogán kiadta a leplezés irányát, a kormánypárti sajtóban egymást érik a vádakat bebizonyítani igyekvő cikkek: a Pesti Srácok egy "konspiratív csendben szervezett eseményre" látogatott el (olyan csendben, hogy annak Facebook-eseményt hoztak létre, és más oldalakon is hirdették). Ez volt a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) Ellenállás, engedetlenség – Erőszak nélkül? címmel rendezett vitaestje, amelyről a propagandaanyag azt írta, hogy "valójában kiképzőtábor". Ezen a polgári engedetlenségről volt szó, két amerikai előadó is beszélt, és a kiselőadásokat vita követte.

A Pesti Srácok cikke szarkasztikus hangnemben ír a "kiképzőtáborról", amelyen a képek tanúsága szerint akár 25-en is részt vehettek, majd kimutatja, hogy az MMAA-hoz kapcsolódó szervezetek kiállnak a CEU-ért, illetve együttműködnek a Soros-féle OSF-támogatta más szervezetekkel. A cikket átvette a Lokál is "Soros emberei kiképzőtábort tartottak Budapesten" címmel.

Gulyás Márton

Túry Gergely

A Magyar Idők is nagyhalat fogott: a lap már "igazi" kiképzőtáborra lelt Kunbábonyban, ahol a Civil Kollégium Alapítvány szervez tábort a polgári engedetlenség témakörében. "Már tavaly elkezdődött azoknak a radikális aktivistáknak a felkészítése, akik ősztől várhatóan a kormánypártokhoz köthető ingatlanok, valamint különböző állami intézmények elfoglalásával, működésük megzavarásával igyekeznek majd befolyásolni a 2018-as választások kimenetelét" – írja a kormánypárti lap. A Gulyás Márton és Misetics Bálint részvételével tartott tréningen arról volt szó a lap szerint, hogyan lehet úgy erőszakmentesen provokálni, hogy a rendőrség közbelépjen, ami médianyilvánosságot nyújtana az akciónak.

Ez a lap is emlegeti az MMAA estjét, illetve Kemény Zsófia író-költő forradalmat vizionáló interjúját, amelyet a hvg.hu-nak adott.

A résztvevők sajnálják, hogy nem csináltak több ilyet

"Nagyon jól szórakoztunk"

– mondja a hvg.hu-nak Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról, hogyan fogadták a fenti cikkeket. Tordai azok között van, akik a Párbeszéd-hátterű MMAA programját szervezték. Az est még csak nem is konferencia volt, de "zseniális", hogy egy 1,5-2 órás előadást és beszélgetést kiképzőtáborként láttat a kormánybarát propagandasajtó. A kunbábonyi, az tényleg tábor, itt csak az alapokról volt szó, valamint a legfrissebb politikai fejleményeket vették át. A két amerikai előadó az ICNC (International Center of Nonviolent Conflict, azaz az Erőszakmentes Konfliktusok Nemzetközi Központja) részéről európai turnén vannak, ők jelentkeztek be. Az eszközök nem újak; az LMP, amelynek Tordai és a Párbeszéd vezetői az alapítói voltak, már a 2000-es évek végén is élt velük.

"Tulajdonképpen megtisztelő, hogy olyan dolgokkal igyekeznek lejáratni engem és a barátaimat, amelyekre büszkék vagyunk – például azzal a polgári engedetlenséggel, amit a Fidesz-székházba szerveztünk az Alaptörvény negyedik módosítása ellen. Bárcsak sokkal több ilyet csináltunk volna" – mondja Misetics Bálint aktivista és társadalompolitikus a hvg.hu-nak. Ő is kiemeli, hogy a rendezvény nyilvános volt, élő videóközvetítés volt róla, fizetett hirdetésekben reklámozta a MMAA. Az erőszakmentes ellenállást leninistának nevezni pedig elég komolytalan dolog.

"A többnapos erőszakmentes ellenállás-képzéseinket valóban meghívásos alapon szoktuk szervezni, de a lényegét annak, amit ezeken részletesebben át igyekeztünk adni, teljesen nyilvános eseményeken is meghallgathatta bárki (pl. a HaHa szabadegyetemén, egy pécsi tüntetés utáni előadáson, és így tovább)" – mondja Misetics.

Misetics Bálint

Fülöp Máté

"Valóban tartottunk polgári engedetlenségi képzéseket, méghozzá négyet tavaly és valóban volt egy képzés Kunbábonyban is. De összesen ennyi kb. az igazságtartalma a Magyar Idők cikkében megjelenteknek. (...) Soha nem az volt a fókuszban, hogy bárki hogyan provokáljon rendőrt vagy bárkit, hanem éppen ennek ellenkezője, hogy hogyan lehet mindvégig békésnek maradni egy feszültebb helyzetben és a mai napig fontosnak tartom, hogy ez a tudás minél több emberhez eljusson" – ezt már Kalocsai Kinga írta ki a Facebookra, aki maga is részt vett a kunbábonyi képzésen.

"A polgári engedetlenséget, mint eszközt véleményem szerint akkor lehet használni, ha az arányos annak súlyával, ami ellen fellép az ember" – írja Kalocsai, és kiemeli, hogy nem ez az első lépcső. Ugyanakkor van, amikor nincs idő lépcsőről lépcsőre járni, rögtön kell reagálni.

"Ilyen volt például, amikor XIII. kerületi MSZP-s vezetésű közgyűlés az egész kerületből kitiltotta a hajléktalan embereket, ekkor nem volt más lehetőségünk, mint hogy odamenjünk a közgyűlésre és megpróbáljunk azt megzavarva elmondani a véleményünket a rendeletről és megpróbáljuk megakadályozni annak elfogadását."

Amikor a Fidesz még megvédte Simicskát

A Fidesz ma bizonyára tapsolna például az LMP 2012. júliusi akciójához, amikor a párt tagjai odaláncolták magukat a Közgép telephelyéhez a XXIII. kerületben. A ma bőszen Simicskázó Fidesz akkor úgy vélte "elszomorító, hogy az LMP-sek a magyar érdekek védelme helyett leláncolják magukat egy magyar cég bejáratához, akadályozva annak működését". Selmeczi Gabriella akkor azt is mondta, "az LMP olyan gazdasági érdekcsoportok zsebében van, amelyek az utóbbi időben visszaszorultak. A Fidesz károsnak tartja és elutasítja azt a jelenséget, hogy gazdasági érdekcsoportok harca politikai köntösbe bújtatva jelenik meg".

LMP 2012 júliusi akciója

Fülöp Máté

Tordai elmondta: a polgári engedetlenség egyik példája volt, amikor megpróbálták megakadályozni, hogy a képviselők bejussanak a Parlamentbe 2011. december 23-án, hogy megszavazzák az új választójogi törvényt. De ilyen volt a Fidesz-székház elfoglalása is a negyedik alaptörvény-módosítás elleni tiltakozásként. Erőszakmentesen, de a szabályokat áthágva, legutoljára az Orbánnak kialakítandó, budai Várbeli Karmelita-kolostor előtti Párbeszéd-ülősztrájk volt ilyen. Hogy mindezt a migrációval összefüggésben csinálnák már évek óta, ahogy Rogán Antal állítja, ezt Tordai nem tudja komolyan venni.

A Közgép-akció vagy a városligeti Ligetvédők polgári engedetlensége vajon hogy kapcsolódik a menekültkérdéshez?

– teszi fel a kérdést Tordai.

Tordai Bence

MTI / Szigetváry Zsolt

Mi is a polgári engedetlenség?

De mi is a polgári engedetlenség, ez a napokban a hírekben sokszor szereplő fogalom? "A polgári engedetlenség, erőszakmentes ellenállás arra igyekszik választ adni, hogy mit kell tennünk, mit tudunk tenni akkor, amikor a politikai érdekérvényesítés intézményes csatornái egyre kevésbé hatékonyak. Magyarország is ilyen hely, és nem csak az igazságtalan választási rendszer miatt: ahol a népszavazási kérdés benyújtását verőlegényekkel akadályozzák meg, a sztrájkjogot szélsőségesen korlátozzák, az Alkotmánybíróság jogkörét csorbították és sorolhatnánk", mondja Misetics Bálint a hvg.hu-nak.

"A polgári engedetlenség liberális hagyománya az, hogy akár egy állampolgár vagy egy kisebb csoport úgy gondolja, hogy egy politikai többség által hozott döntés szembemegy a politikai közösség legalapvetőbb értékeivel, és nem maradt már egyéb eszköz ennek hangot adni, akkor adott esetben egy törvény nyílt, erőszakmentes megsértésével is hangot adhatnak e tiltakozásnak úgy, hogy az ehhez kötődő büntetőjogi felelősséget is vállalják. Bízva abban, hogy a polgári engedetlenségüknek sikerül a politikai többség lelkiismeretét és felhívni a figyelmet. Ez a megközelítés a lelkiismeret politikájára épít, és nyilvánvalóak a korlátai. A másik hagyomány, a Gandhi- vagy Martin Luther King-féle hagyomány pedig legalább ennyire épít az együtt nem működés erejére. Egy figyelemfelkeltő akciót akár egyetlen ember is meg tud tenni – Gulyás Márton lefeszíti a NVB épületéről a táblát. De az együtt nem működés csak akkor tud megkerülhetetlen nyomásgyakorló erővé válni, ha jelentősebb, szervezett csoportok csinálják."

"Az együtt nem működésben tehát nagyon sok kihasználatlan lehetőség rejlik. Ami az állampolgároknak a polgári engedetlenség, az a munkavállalónak a sztrájk, a fogyasztó szempontjából a bojkott, a bérlő szempontjából a lakbérsztrájk, és így tovább. Ennek sikeréhez jelentős szervezettség kell." A Montgomery buszbojkottot úgy szokás elképzelni, hogy Rosa Parks nem adta át a helyét, ezen sokan felháborodtak, és spontán módon elkezdték bojkottálni a feketéket szegregáló tömegközlekedési vállalatot. De ha nem lettek volna jelentős szerveződések jelen a montgomery-i fekete közösségben, amelyek aztán képesek voltak egy nap alatt mindenkihez eljuttatni a bojkottfelhívást, és aztán a rettenetes megfélemlítéssel és erőszakkal szemben is fenntartani az emberek lelkesedését, és megszervezni, hogy a buszok használata nélkül is eljussanak a munkahelyükre, akkor nem lett volna sikeres a bojkott.