szerző:
HVG

A toborzásra koncentrál a honvédelmi tárca, amely a térség legütőképesebb hadseregét akarja létrehozni.

Elkapkodott, előkészítetlen döntés volt, amikor 2004-ben az Országgyűlés a sorkatonai szolgálat megszüntetéséről döntött – mondta a napokban Simicskó István honvédelmi miniszter. Ha valamiben, a Fidesz legalább ebben a kérdésben következetes álláspontot képvisel. A  sorkötelezettség Medgyessy-kormány alatti megszüntetésekor Simicskó olyan országgyűlési határozat elfogadását szorgalmazta, amely nem törli el, csupán „nullában” rögzíti a kötelezően besorozandók számát. Így a mindenkori kormány – akár kétharmados többség nélkül is – bármikor visszaállíthatja a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Bár a Fidesz–KDNP-frakciónak 2010 és 2015 között bármikor összejött volna a kétharmad, ódzkodott a kötelező sorozástól. És ha jövőre esetleg ismét összejönne az alkotmányozó erejű többsége, s megint napirendre kerülhetne a kérdés, akkor is számos kockázatot rejtene számára a történelem kerekének visszaforgatása. A fiatalok ugyanis könnyen külföldre menekülhetnének a kötelező szolgálat elől, amit amúgy a kilencvenes években még Orbán is az életének egyik leghaszontalanabbul eltöltött időszakaként jellemzett. Igaz, pár éve miniszterelnökként már úgy fogalmazott, hogy „kicsit másképp tekint az ember azokra, akik nem tettek katonai esküt”.

Simicskó ennél is tovább ment: a katonai kiképzés hiánya szerinte számos baj oka, emiatt is jöttek létre a részint pártpolitikai alapon szerveződő félkatonai, militáns szervezetek, gárdák. Az önvédelmi reflexek egészséges működéséhez a kormánypárt szerint hozzátartozik, hogy a fiatalok agyába befészkelje magát az a gondolat: fizikai és mentális értelemben is késznek kell lenniük arra, hogy ha kell, akár fegyverrel is megvédjék az országot.

Honvédségi Komondor. Beültetnék a fiatalokat
©

A kormány egyelőre csak a könnyített változatban, az önkéntes katonaságban gondolkodik. „A haza védelme nemzeti ügy” szlogen jegyében jövőre mind a 197 járásra kiterjesztik a tartalékoshálózatot. Az állomány jelenleg úgy számlál hivatalosan hatezernél is több tagot, hogy még azokat a kormánymegbízottakat is idesorolják, akiknek egyetlen feladatuk, hogy nyilvános eseményeken egyenruhában pózoljanak. Ezek a rendfokozattal is büszkélkedő tisztek valójában operettkatonák: senkinek sem adhatnak parancsot, sőt szolgálatra sem lehet behívni őket.

A katonai életpálya népszerűsítésére nem sajnál pénzt, paripát, fegyvert a kormány. Maga a miniszter személyesen is kiveszi részét a toborzásból: legutóbb a Miskolci Egyetemen tartott előadást (amelynek idejére a rektor tanítási szünetet rendelt el). De az iskolai lőtérprogram és a Honvédelmi Sportszövetség néven tavaly újjáélesztett MHSZ is azt a célt szolgálja, hogy a fiataloknak megjöjjön a harci kedvük. A szervezetben főként küzdősportokat oktatnak, immár közel 27 ezer gyereknek.

Nemrég indult be a HM „irány a hadsereg” című internetes oldala is, amely a biztos megélhetés ígéretével csábítgatja a fiatalokat. Ugyanott, egy kalkulátor segítségével, a szolgálati évek, rendfokozatok kombinálásával, mindenki kiszámolhatja magának, mennyi havi illetményre számíthatna, ha angyalbőrt öltene. A skála 131 ezer forinttól 517 ezer forintig terjed, amihez még hozzájönnek a pótlékok is.

A cél, hogy a Magyar Honvédség 2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé váljon – ezt tartalmazza a nemrég a kormány elé került Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési program. Arról is döntöttek, hogy a honvédelmi költségvetést évről évre legalább a GDP 0,1 százalékával növelik, hogy a fejlesztési ciklus végére elérjék a NATO elvárását (ez 2 százalékos GDP-arányos ráfordítást ír elő, míg a tavalyi érték 1,02 százalék, azaz 353 milliárd forint volt).

„A rendszerváltás utáni legátfogóbb haderőfejlesztési program” keretében a katonák egyéni felszerelése, ruházata már megújult. Ennél persze jóval komolyabb kihívás, hogy a haderő professzionalizálódása, a rohamos technikai fejlődés miatt egyre kevesebb élő munkaerőre van szükség a hon védelméhez, illetve a NATO-tagságból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez. A háborúkat ma már jórészt a kibertérben, illetve drónokkal vívják. A méregdrága felszereléseket pedig biztonságosabb, hatékonyabb, gazdaságosabb a katonai pályát hivatásként gyakorló szakemberekre bízni.

A honvédelmi és a belügyminiszter. Fegyverkezési verseny
©

A kormány két legyet ütne egy csapásra: a Zrínyi 2026 program keretében bővíti a hazai fegyver- és lőszergyártást, amire gazdaságstratégiailag is fontos, munkahelyteremtő beruházásként tekint. A komolyabb technikai eszközök beszerzése, például a szakzsargonban forgószárnyasoknak nevezett helikopterek fejlesztésében azonban a tárca már inkább külföldre, például az oroszok és a törökök felé kacsingat. Moszkvával a Mi–17-es szállítóhelikopterek felújításáról már megállapodott – a továbbszolgáló orosz gépek így még nyolc évig repülhetnek –, az amerikai Black Hawk helikopterek török licencváltozatából pedig a következő években vásárolna. Az elavult Jak–52-es kisrepülőgépeket pedig Zlin típusú felderítő repülőgépekre cserélik (ez részben már megtörtént). A korábban kormánygépként is használt An–26-os gépek utódját viszont még keresik. Olyanra lenne szükség, amely leszállás nélkül akár Afganisztánig is eljutna.

Hogy ebből hogyan lesz a térség legütőképesebb hadserege, nem teljesen világos. Mindenesetre a katonai vezetés a szárazföldön is erősít: 4 milliárd forintért csapatszállító buszokat vásárol. A HM Currus és az Ikarus együttműködésében megvalósuló beszerzésből is látszik, pontosan mit is ért a katonai vezetés haderőképességen: elsősorban nem a klasszikus háborúk ellen vértezik fel a hadsereget: a kormánykommunikáció által létezőnek vélt Soros-terv kivédésére fegyverkeznek. A cél, hogy a déli határokon, illetve – a terrorveszélyre hivatkozva – a nagyobb városok közterein még hatásosabb lehessen az erődemonstráció.

A tárca helyzetértékelése szerint erre azért van szükség, mert „az elmúlt időszakban egyre növekedett az instabil államok száma, ami fokozott biztonsági kockázatot jelent a magyar emberek és Európa számára”. Ezért kap prioritást a fejlesztési tervben például a lánctalpas gyalogsági harcjárművek és harckocsik beszerzése is. Így a következő években egyre nagyobb számban tűnhetnek majd fel a katonai konvojokban a Komondor névre hallgató, magyar fejlesztésű páncélozott harci járművek.