Kezdettől kétségek övezték a kampányhajrában, március 5-én, látványos, TEK-es akcióval lekapcsolt ukrán pénzszállítók elfogását és fogva tartását, valamint az egész művelet jogszerűségét – derül ki a HVG birtokába került, idén június 22-i keltezésű, az ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) közti, adatszolgáltatással összefüggő egyeztetésről készült ügyészségi feljegyzésből.
A Szathmáry István közléseiről készült ügyészségi feljegyzés első oldala
HVG
Az adatszolgáltatásra azért volt szükség, mert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt április 27-e óta nyomozást folytat. Az ügynek már több gyanúsítottja is van: Hajdu János, a TEK volt vezetője – jelenleg a Fidesz biztonsági igazgatója – mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályvezetője, Szathmáry István ezredes is. Ismert,
az ő testvére a legfőbbügyész-jelölt Szathmáry Zoltán, akit éppen emiatt az érintettség miatt szavazott le a Tisza-többség, így Baka András államfő most új jelöltet keres.
https://hvg.hu/itthon/20260928_baka-andras-parlament-sajtotajekoztato-legfobb-ugyesz
A korábban ügyészként is dolgozó Szathmáry Istvánt, aki tehát jelenleg a titkosszolgálat, az AH egyik vezető beosztású munkatársa, az aranykonvojügyben közokirat-hamisítással gyanúsítják – a Telex értesülése szerint azért, mert ő intézte a X. kerületi kapitányságon az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát. Szathmáry a HVG-hez eljutott hivatalos feljegyzés szerint több fontos részletet megosztott júniusban a nyomozókkal.
E hivatalos dokumentum alapján állította a minap az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi irodát vezető Horváth Lóránt, hogy Szathmáry Istvánnak már az áprilisi parlamenti választásokat megelőzően tudomása volt arról, hogy Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította az „aranykonvoj” elleni rajtaütésre, de erről csak június 22-én tájékoztatta a nyomozó ügyészséget. Erről itt írtunk részletesen:
https://hvg.hu/itthon/20260928_legfobbugyesz-jelolt-testvere-aranykonvojugy-orban-viktor-hajdu-janos-ukran-penzszallitok
Az ügyvéd fenti, hétfői közlése – és a legfőbbügyész-jelölt testvér parlamenti elutasítása – után kedden nyílt levelet tett közzé Fürcht Pál. Ő a nyáron azért állt fel a Központi Nyomozó Főügyészség éléről, mert állítása és a 444.hu által idézett lemondó levele szerint az ügyészi szervezeten belül komoly feszültségek voltak a Fidesz által kampánytémává emelt – de a vádakat tekintve alaptalan – aranykonvojügy miatt.
Fürcht, aki korábban politikai nyomásgyakorlásra is utalt nemcsak az aranykonvoj-, hanem a Gundalf–Henry-ügyben is, nyílt levelében – a választás után indult nyomozást felügyelő főügyészként az ügyre rálátva – azt állította: látható volt, hogy Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy fogják el az ukrán pénzszállítókat.
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el. A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is” – írta Fürcht Pál. (Bár titkosszolgálati akcióról írt Fürcht, a tényleges elfogás már a TEK feladata volt – a szerk.)
https://hvg.hu/itthon/20260929_furcht-pal-nyilt-level-aranykonvoj-ugy-szathmary-zoltan-baka-andras
Nyílt levelében Fürcht – akivel szemben fegyelmi eljárás folyik – felidézte: a nyomozó ügyészek a bizonyítékok alapján májusban arra jutottak, hogy az aranykonvojügy „egy politika által kreált ügy”. Ezt jelentették neki, mint főügyésznek, ő pedig jelentette a feletteseinek. Megemlítette azt is, hogy ezután „irányba állították”, és így az AH-s Szathmáryt csak tanúként lehetett volna kihallgatni, ügyészségi vezetőket még úgy se.
Magyar újabb kihallgatásokat vár
Fürcht Pál nyílt levelét Magyar Péter miniszterelnök úgy kommentálta: „A volt főügyész azt állítja, hogy a korábbi kormányfő adott utasítást az aranykonvojügyben a titkosszolgálatoknak és más hatóságoknak a törvénytelen akcióra. Ez alapján, hamarosan újabb kihallgatásoknak kellene következnie”. A kormányfő kijelentésére – és persze még Fürcht Pál nyílt levelére – gyorsan érkezett reakció a Legfőbb Ügyészségtől is, amely visszautasította a szerinte politikai kommunikációs támadásokat.
Ami Orbán Viktor szerepét illeti, arra a Horváth Lóránt által idézett, és a HVG-hez eljutott irat szerint Szathmáry egyértelműen utalt, amikor az ügyészségi nyomozóknak előadta, hogy a választásokat megelőzően belső vizsgálat folyt az ügyben Pintér Sándor tárcájánál, és a vizsgálóbizottság előtt ő a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat – így az AH-t is – felügyelő Farkas Örs államtitkárral együtt többször is megjelent.
Szathmáry István közlése szerint a vizsgálóbizottság legfőképpen azt igyekezett kideríteni, hogy az aranykonvoj műveletre kinek a döntése alapján került sor. Mint a nyomozóknak elmondta, „Hajdu János egy alkalommal kijelentette a vizsgálóbizottság előtt, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálata hiábavaló, mivel mindenki tudja, hogy
annak a személynek a döntése nyomán történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe – utalva ezzel dr. Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre.
Utalás a dokumentumban Orbán Viktorra
HVG
Szathmáry a nyomozóknak egyértelművé tette, „minden jelenlévő számára nyilvánvaló volt, hogy Hajdu János a kijelentésével a korábbi miniszterelnökre utal.” Az AH-s Szathmáry arról is tájékoztatást adott az irat szerint, hogy az aranykonvoj elfogása és az ukrán pénzszállítók előállítása után közvetlenül, „2026. március 5. napján jelen volt a Terrorelhárítási Központ (TEK) Zách utcai objektumában, a vezetési törzsben”.
https://hvg.hu/itthon/20260715_farkas-ors-allamtitkar-hajdu-janos-aranykonvoj-ukram-penzszallitok-vallomas-tek
Ezen a megbeszélésen az elfogásról megérkező Hajdu János is jelen volt, amikor „a vezetési törzsben bizonytalanság alakult ki” amiatt, hogy az eljárást folytató NAV nem gyanúsítja meg az előállított ukránokat, akik így tanúk, és velük szemben nem alkalmaz semmilyen, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Erre az irat szerint Hajdu „határozottan kijelentette”, hogy
az ő döntése nélkül az érintettek nem hagyhatják el a TEK objektumát, ahol pedig a TEK biztonsági előírásai érvényesülnek, így róluk a bilincset sem lehet levenni.
"A bilincset sem lehet levenni"
HVG
Szathmáry szerint ő és Farkas a belügyminisztériumi vizsgálóbizottság elé vittek egy táblázatot arról, hogy „az elfogott személyek mettől meddig és milyen jogcímeken voltak fogvatartásban”. Az irat alapján a vizsgálóbizottság egyik tagja – a dokumentumban nem pontosan azonosított, de kideríthetően – Bődi Judit volt, aki akkoriban, és azóta is a Belügyminisztérium főosztályvezetője. Szathmáry emlékei szerint ő felvetette annak a szükségességét:
a jelenlévők találják ki, hogy a táblázatban lévő ‘lukat’ (ti. az előállítások megtörténtét és a NAV részéről a személyi szabadságot korlátozó bármely további intézkedés mellőzéséről szóló döntés megszületését és az idegenrendészeti eljárásban hozott döntés közötti kérdéses időszakot) milyen módon lehet jogszerűen kitölteni.
Felvetődött, hogy jogszerűen ki kellene tölteni a "lukat"
HVG
A március 5-i, Zách utcai események és a Hajduval szembeni, jogellenes fogvatartás gyanú alapjául szolgáló bilincselés már korábban is téma volt, főleg, hogy aznap a TEK ottani bázisán Orbán Viktor miniszterelnök is felbukkant. A kormányváltás után, július elején a Fidesz kommunikációs vezetője, Havasi Bertalan erről azt állította: Orbán nem az ukrán pénzszállítók ügyében járt aznap a TEK központjában, hanem
a közel-keleti helyzet fokozódása miatt hívta össze a miniszterelnök a terrorelhárítással megbízott szervezetek vezetőit aznap, amikor lecsaptak az aranykonvojra.
Korábban Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és a 444.hu is arról írt, hogy Hajdu János az aranykonvojon történt rajtütés közben telefonon egyeztetett Orbánnal, ennek pedig több fültanúja is volt, akik tanúvallomást is tettek erről az ügyészségi eljárás keretében. Havasi akkor azt közölte, hogy a miniszterelnök Hajdunak „folyamatban lévő büntetőügyekkel kapcsolatban nem adhatott és nem is adott semmilyen utasítást”.
Ahogy amúgy arra Havasi is utalt, március 5-én Orbán hivatalosan a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén vett részt a TEK bázisán – a kormány fotókat is kiadott erről. Az ülés után pedig bejelentette, hogy magasabb fokozatba lépett a terrorelhárítás. Ezzel pedig újfent emelte a tétet a Fidesz már így is magas fokozaton pörgetett háborús és terrorveszéllyel való kampányriogatásában. Ennek kockázatairól itt írtunk:
https://hvg.hu/itthon/20260306_orban-kampany-remhirterjesztes-haborus-uszitas-kozveszely-btk-magyar-gyorgy
Nyitóképünkön a rajtaütés a pénzszállítókon. Fotó: Facebook / Magyarország kormánya
