A következő szakaszba léptette az eljárást az Európai Bizottság a magyar gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására kötött, 35 évre szóló koncessziós szerződés ügyében. A Bizottság nem magát a koncessziós konstrukciót kifogásolja: az uniós szabályok szerint magáncégek valóban részt vehetnek ilyen infrastruktúrák építésében és üzemeltetésében.
A probléma Brüsszel szerint az, hogy a magyar szerződés esetében nem került át megfelelő mértékben a működési kockázat a koncesszorra.
https://hvg.hu/cegauto/20220901_autopalya_koncesszio_Meszaros_Lorinc_Szijj_Laszlo
Ez azért lényeges, mert az uniós jog szerint éppen a működési kockázat viselése különbözteti meg a koncessziót egy hagyományos közbeszerzési szerződéstől. Egy valódi koncessziónál a vállalkozás nem egyszerűen pénzt kap az államtól az út megépítéséért és üzemeltetéséért, hanem a beruházás gazdasági kockázatának egy részét is vállalja: például azt, hogy a bevételek nem feltétlenül fedezik a beruházás és az üzemeltetés költségeit. A Bizottság szerint
a magyar konstrukcióban ez a kockázatátruházás nem volt megfelelő mértékű.
Emiatt azt vizsgálja, hogy a szerződést egyáltalán helyesen minősítették-e koncessziónak. Ha ugyanis valójában közbeszerzésről van szó, akkor az odaítélésre más uniós szabályok vonatkoznak, és Brüsszel szerint sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság követelménye.
A 35 éves időtartam önmagában is problémát jelenthet. Az uniós koncessziós irányelv szerint az öt évnél hosszabb koncesszió időtartama nem haladhatja meg azt az időt, amely alatt a koncessziós jogosult észszerűen megtérítheti a beruházását és a működéshez kapcsolódó költségeit. A Bizottság szerint a magyar szerződés időtartama ezt a követelményt is sértheti.
https://hvg.hu/360/20250918_hvg-meszaros-lorinc-m1-labor-koncesszio-szijj-laszlo-kisigmand
Ráadásul nem csak az eredeti szerződés miatt merült fel uniós jogi kifogás. A Bizottság a szerződés későbbi módosításait is vizsgálja, és úgy ítéli meg, hogy azok egy része szintén nem felelt meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A magyar kormány 2024-ben maga is arról számolt be, hogy a gyorsforgalmi utak koncessziós szerződését módosították: többek között az M1 Budapest–Bicske közötti szakaszának bővítését is bevonták a koncesszor feladatai közé, illetve módosították egyes fejlesztések és felújítások ütemezését.
Ez az ügy már az eljárás előrehaladott szakaszában van: a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.
A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon és megtegye a szükséges intézkedéseket. Ha a Bizottság nem találja kielégítőnek a magyar választ, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
A magyar kormánynak több elemében is hasonló kifogásai vannak az autópálya-koncesszióval kapcsolatban, ezért kormányzati átvilágítást rendeltek el, és egy konkrét M6-os ügyben büntetőfeljelentés is történt, a rendőrség pedig nyomoz.
További eljárások: büntetőeljárás, államkötvények, adóügyek
Hasonló szakaszban van a büntetőeljárásokban alkalmazott költségmentesség ügye. A Bizottság szerint a magyar szabályozás nem ülteti át megfelelően az uniós előírásokat. Kifogásolja többek között, hogy nem minden érintett gyanúsított vagy vádlott számára biztosított megfelelően a költségmentesség, illetve bizonyos esetekben annak igénybevételéhez külön kérelmet kell benyújtani. A Bizottság szerint a kötelező védelem szabályai sem fednek le minden olyan esetet, amelyet az uniós irányelv előír.
Új eljárás indult az államkötvények adózása miatt is. A Bizottság szerint a magyar szabályozás megkülönbözteti a magyar állam, illetve más uniós vagy EGT-országok által kibocsátott állampapírokból származó kamatjövedelmet. A magyar állam által lakossági befektetők számára kibocsátott egyes államkötvények kamatjövedelme adómentes, miközben más uniós vagy EGT-országok állampapírjai esetében nem jár ugyanez a kedvezmény. A Bizottság szerint
ez ellentétes lehet a tőke szabad mozgásának uniós alapelvével, mert a szabályozás visszatarthatja a magyarországi befektetőket attól, hogy más tagállamok vagy EGT-országok államkötvényeibe fektessenek.
Magyarország ebben az ügyben egyelőre felszólító levelet kapott, vagyis az eljárás korai szakaszában jár.
Egy másik adóügyi témában a Bizottság azt kifogásolja, hogy a magyar jog nem biztosít megfelelően hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az adózás területén folytatott közigazgatási együttműködés szabályainak megsértése esetére. A kifogás a határokon átnyúló adóügyi konstrukciókhoz, illetve az ezekkel kapcsolatos bejelentési és együttműködési kötelezettségekhez kapcsolódik. A Bizottság szerint a magyar szankciórendszerben nem minden esetben lehet megfelelően figyelembe venni például a jogsértés súlyosságát, ismétlődését vagy az elkövető gazdasági helyzetét.
Magyarország felszólító levelet kapott a vámügyekben is. A Bizottság szerint nem vezette be a behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer valamennyi szükséges funkcióját. A rendszer lehetővé tenné, hogy egy vállalkozás a saját tagállamában nyújtsa be a vám-árunyilatkozatot akkor is, ha az áru fizikailag egy másik tagállamban lépi át az Európai Unió külső határát. Ehhez a tagállami vámhatóságok közötti elektronikus információcserére van szükség.
Az épületállomány felújításával kapcsolatban szintén eljárás folyik Magyarországgal szemben. A Bizottság szerint Magyarország nem nyújtotta be a határidőre a nemzeti épületfelújítási terv tervezetét. A terv az épületek energiahatékonyságának javítását, felújítását és hosszú távú dekarbonizációját hivatott keretbe foglalni. Ebben az ügyben már indokolással ellátott véleményt küldött a Bizottság.
A magyar ügyek közül különösen fontos lehet az a jogvita, amelyben a Bizottság már az Európai Unió Bíróságához fordul. Ez a Mol és az úgynevezett Energia Charta Egyezmény ügyéhez kapcsolódik.
A Bizottság szerint Magyarország lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jogból fakadó korlátozásokat az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások területén. A Bizottság szerint a Mol egy harmadik országbeli bírósághoz fordult annak érdekében, hogy az Energia Charta Egyezménye alapján elismerjék és végrehajtsák a Mol javára született, EU-n belüli beruházási választottbírósági ítéletet.
A Bizottság szerint ez ellentétes az Európai Unió Bíróságának korábbi, úgynevezett Komstroy-ítéletében lefektetett elvekkel. Az ügyben 2025 decemberében még felszólító levél, 2026 áprilisában pedig indokolással ellátott vélemény született. A Bizottság most már az Európai Unió Bírósága elé viszi a jogvitát.
A teljes csomagot itt lehet elolvasni.
