Egy új, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető céghez került 1237 kilométer autópálya kezelése
Egy két hónapja alakult cég több százmilliárd forintot kereshet azzal, hogy átveszi az autópályák nagy részét az állami közútkezelőtől.
A következő szakaszba léptette az eljárást az Európai Bizottság a magyar gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására kötött, 35 évre szóló koncessziós szerződés ügyében. A Bizottság nem magát a koncessziós konstrukciót kifogásolja: az uniós szabályok szerint magáncégek valóban részt vehetnek ilyen infrastruktúrák építésében és üzemeltetésében.
A probléma Brüsszel szerint az, hogy a magyar szerződés esetében nem került át megfelelő mértékben a működési kockázat a koncesszorra.
Ez azért lényeges, mert az uniós jog szerint éppen a működési kockázat viselése különbözteti meg a koncessziót egy hagyományos közbeszerzési szerződéstől. Egy valódi koncessziónál a vállalkozás nem egyszerűen pénzt kap az államtól az út megépítéséért és üzemeltetéséért, hanem a beruházás gazdasági kockázatának egy részét is vállalja: például azt, hogy a bevételek nem feltétlenül fedezik a beruházás és az üzemeltetés költségeit. A Bizottság szerint
a magyar konstrukcióban ez a kockázatátruházás nem volt megfelelő mértékű.
Emiatt azt vizsgálja, hogy a szerződést egyáltalán helyesen minősítették-e koncessziónak. Ha ugyanis valójában közbeszerzésről van szó, akkor az odaítélésre más uniós szabályok vonatkoznak, és Brüsszel szerint sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság követelménye.
A 35 éves időtartam önmagában is problémát jelenthet. Az uniós koncessziós irányelv szerint az öt évnél hosszabb koncesszió időtartama nem haladhatja meg azt az időt, amely alatt a koncessziós jogosult észszerűen megtérítheti a beruházását és a működéshez kapcsolódó költségeit. A Bizottság szerint a magyar szerződés időtartama ezt a követelményt is sértheti.
Az autópálya-építés vegykonyháját hozta létre Mészáros Lőrinc
A 35 évre elnyert sztrádakoncesszió eddigi legnagyobb beruházását kezdte el a héten a felcsúti milliárdos vállalatcsoportja, amelynek ilyen volumenben szinte semmilyen tevékenységet nem éri meg kiszervezni.
Ráadásul nem csak az eredeti szerződés miatt merült fel uniós jogi kifogás. A Bizottság a szerződés későbbi módosításait is vizsgálja, és úgy ítéli meg, hogy azok egy része szintén nem felelt meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A magyar kormány 2024-ben maga is arról számolt be, hogy a gyorsforgalmi utak koncessziós szerződését módosították: többek között az M1 Budapest–Bicske közötti szakaszának bővítését is bevonták a koncesszor feladatai közé, illetve módosították egyes fejlesztések és felújítások ütemezését.
Ez az ügy már az eljárás előrehaladott szakaszában van: a Bizottság indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.
A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon, és megtegye a szükséges intézkedéseket. Ha a Bizottság nem találja kielégítőnek a magyar választ, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
A magyar kormánynak több elemében is hasonló kifogásai vannak az autópálya-koncesszióval kapcsolatban, ezért kormányzati átvilágítást rendeltek el, és egy konkrét M6-os ügyben büntetőfeljelentés is történt, a rendőrség pedig nyomoz.
További eljárások: büntetőeljárás, államkötvények, adóügyek
Hasonló szakaszban van a büntetőeljárásokban alkalmazott költségmentesség ügye. A Bizottság szerint a magyar szabályozás nem ülteti át megfelelően az uniós előírásokat. Kifogásolja többek között, hogy nem minden érintett gyanúsított vagy vádlott számára biztosított megfelelően a költségmentesség, illetve bizonyos esetekben annak igénybevételéhez külön kérelmet kell benyújtani. A Bizottság szerint a kötelező védelem szabályai sem fednek le minden olyan esetet, amelyet az uniós irányelv előír.
Új eljárás indult az államkötvények adózása miatt is. A Bizottság szerint a magyar szabályozás megkülönbözteti a magyar állam, illetve más uniós vagy EGT-országok által kibocsátott állampapírokból származó kamatjövedelmet. A magyar állam által lakossági befektetők számára kibocsátott egyes államkötvények kamatjövedelme adómentes, miközben más uniós vagy EGT-országok állampapírjai esetében nem jár ugyanez a kedvezmény. A Bizottság szerint
ez ellentétes lehet a tőke szabad mozgásának uniós alapelvével, mert a szabályozás visszatarthatja a magyarországi befektetőket attól, hogy más tagállamok vagy EGT-országok államkötvényeibe fektessenek.
Magyarország ebben az ügyben egyelőre felszólító levelet kapott, vagyis az eljárás korai szakaszában jár.
Egy másik adóügyi témában a Bizottság azt kifogásolja, hogy a magyar jog nem biztosít megfelelően hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az adózás területén folytatott közigazgatási együttműködés szabályainak megsértése esetére. A kifogás a határokon átnyúló adóügyi konstrukciókhoz, illetve az ezekkel kapcsolatos bejelentési és együttműködési kötelezettségekhez kapcsolódik. A Bizottság szerint a magyar szankciórendszerben nem minden esetben lehet megfelelően figyelembe venni például a jogsértés súlyosságát, ismétlődését vagy az elkövető gazdasági helyzetét.
Magyarország felszólító levelet kapott a vámügyekben is. A Bizottság szerint nem vezette be a behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer valamennyi szükséges funkcióját. A rendszer lehetővé tenné, hogy egy vállalkozás a saját tagállamában nyújtsa be a vám-árunyilatkozatot akkor is, ha az áru fizikailag egy másik tagállamban lépi át az Európai Unió külső határát. Ehhez a tagállami vámhatóságok közötti elektronikus információcserére van szükség.
Az épületállomány felújításával kapcsolatban szintén eljárás folyik Magyarországgal szemben. A Bizottság szerint Magyarország nem nyújtotta be határidőre a nemzeti épületfelújítási terv tervezetét. A terv az épületek energiahatékonyságának javítását, felújítását és hosszú távú dekarbonizációját hivatott keretbe foglalni. Ebben az ügyben már indoklással ellátott véleményt küldött a Bizottság.
A magyar ügyek közül különösen fontos lehet az a jogvita, amelyben a Bizottság már az Európai Unió Bíróságához fordul. Ez a Mol és az úgynevezett Energia Charta Egyezmény ügyéhez kapcsolódik.
A Bizottság szerint Magyarország lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jogból fakadó korlátozásokat az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások területén. A Bizottság szerint a Mol egy harmadik országbeli bírósághoz fordult annak érdekében, hogy az Energia Charta Egyezménye alapján elismerjék és végrehajtsák a Mol javára született, EU-n belüli beruházási választottbírósági ítéletet.
A Bizottság szerint ez ellentétes az Európai Unió Bíróságának korábbi, úgynevezett Komstroy-ítéletében lefektetett elvekkel. Az ügyben 2025 decemberében még felszólító levél, 2026 áprilisában pedig indoklással ellátott vélemény született. A Bizottság most már az Európai Unió Bírósága elé viszi a jogvitát.
A teljes csomagot itt lehet elolvasni.
Frissítés: Megszólalt a Mol
A MOL-csoport nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével és álláspontjával. Horvátország a Mol-csoporttal állt perben, a nemzetközi választottbírósági eljárás pedig kártérítést ítélt meg a Mol javára, amely – miután a horvát fél nem hajtotta végre az ítéletet – a kamatokkal és költségekkel együtt 286 millió dollárra emelkedett. Ez a választottbírósági eljárás már jóval az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita és az annak alapjául szolgáló jogértelmezés kialakulása előtt megindult.
A Mol álláspontja szerint a Horvátországgal fennálló jogvita rendezésének útja a jogerős választottbírósági ítélet végrehajtása és az annak alapján járó összeg megfizetése. A Mol és Horvátország közötti több választottbírósági eljárás is lezajlott, amelyben a Mol és Horvátország is fellépett kezdeményező félként. Az eljárások minden esetben a Molnak adtak igazat – közölte a magyar tőzsdei cég.
