Mennyit keresnek a BKV-járművezetők és a mozdonyvezetők?
Noha a szerdára beharangozott, időközben szinte minden résztvevő által lefújt sztrájkot a Munka Törvénykönyvének tervezett változásai és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása miatt hirdette meg öt érdekvédelmi szervezet, idehaza a közlekedési sztrájkokkal kapcsolatban gyakran megjelenik az az ellenérv, hogy "minek ugrálnak ekkora fizetés mellett". Utánajártunk, hogyan alakult az érintett BKV-járművezetők és mozdonyvezetők átlagfizetése.
A szerdai szakszervezeti sztrájkot elsősorban a Munka Törvénykönyvének kormány által tervezett változásai és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása miatt hirdették meg az érdekvédelmi szervezetek. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashat.) A rendvédelmi szervezetek érdekképviseletei által szervezett, bohócforradalomként elhíresült június 16-ai tüntetés kapcsán írtunk már a megmozdulásban résztvevők bérezéséről is, munkakörönként. Így, bár nem kapcsolódik a szakszervezetek mostani célkitűzéseihez, ezúttal is megnéztük, mennyit keresnek az érintettek: a BKV-járművezetők és a mozdonyvezetők.
„A havi bruttó átlagkereset - amiben minden plusz juttatás benne van a túlórapénztől a műszakpótlékig - a villamosvezetőknél 263 400 forint. A trolibuszvezetők átlagosan havi bruttó 265 500 forintot, az autóbuszvezetők 251 700 forintot, a HÉV-vezetők pedig 217 600 forintot keresnek” - válaszolta megkeresésünkre Gulyás Attila, a BKV-járművezetőket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. A kisföldalatti vezetőinek havi átagkeresete bruttó 204 700 forint, míg a metróvezetőké 242 200 forint. A Kelet-Nyugati (2-es) metróvonalon dolgozó metró segédvezetők átlagosan havi bruttó 152 800 ezer forintot kapnak. Gulyás Attila a 2010-es bértárgyalási adatokat idézve elmondta: nagy különbség nem lesz a tavalyi és az idei keresetek között.
A kisföldalatti- és a metróvezetők átlagkeresete azért marad el jócskán a BKV-járművezetőkétől, mert előbbiek nem vállalhatnak plusz műszakot, így bérükhöz nem jön túlórapénz - tudtuk meg a VTDSZSZ elnökétől. A BKV-nál dolgozó fizikai munkások - járműszerelők - átlagbére nagyságrendileg megegyezik a HÉV-vezetők fizetésével. Utóbbiak - a többi járművezetőéhez viszonyított - alacsony bére „a múlt öröksége”, ahogy Gulyás Attila fogalmazott. „Több mint három évtizede változatlan a helyzet, ugyanabban a munkakörben egy telephelyen lehet, hogy teljesen más összeget keres a dolgozó, mint egy másikon. Ezért is szeretnénk bértarifa-táblázatrendszert bevezetni, a keresetek nem igazságosak, emiatt pedig bérfeszültségek jelentkeznek” - tette hozzá a szakszervezet elnöke. (A munkabér az alapbérből és a fix pótlékokból áll - ezek az alapbérrel mozognak -, mint a délutános műszakért járó pénz, az éjszakai pótlék, vagy a csoportvezetői kiegészítés.)
"Én nem lehetek fáradt... Én nem tévedhetek”
Felmerül a kérdés, hogy fizetésükért cserébe mit kell nyújtaniuk a már említett munkakörökben dolgozóknak. Az autóbusz-vezetők például három műszakos folyamatos munkarend szerinti foglalkoztatásra számíthatnak. Ebből adódóan komoly fizikai megterhelés éri szervezetüket, amely egyrészt az ülőmunkának köszönhető, másrészt bioritmusuk felborulásának. Nem véletlen, hogy pályaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt - ugyanez vonatkozik az összes BKV-jármű vezetőjére -, ahol ellenőrzik, hogy fizikumuk megfelelő, hallásuk ép-e. A jó beszédkészség, a tájékozódási- és térképolvasási készség, az idegen nyelv használata hétköznapi helyzetekben, valamint a biztonsági eszközök használata szintén elengedhetetlen feltétel. Villamosvezetők esetében hasonlóak az elvárások, mindez kiegészül még a járműhibák felismerésével és javításával.
„Nem szakmai körökben régebben megbecsültebb szakma volt, akkor elitnek számítottak a BKV-sok, a buszsofőrök, ma már nem, most a sofőrök, a BKV-s a legutolsók közé tartozik” - vélekedett munkájáról a HVG Szakmák könyve című kiadványában Palotai Tibor. Hidvégi Zita villamosvezető értékelte az utasok kedvességét, ugyanakkor a szakma árnyoldalait is kiemelte: „Tíz órát vezetünk naponta, van, hogy harminc napon át, forgalomban, dugóban. (...) Fél 3-kor felkelni, nincs hétvége, nincs ünnep, nincs tél. Én nem lehetek fáradt, nekem mindig oda kell figyelni, én nem tévedhetek” - olvasható ugyanitt.
Mint Gulyás Attila elmondta: változó, mennyit túlóráznak a járművezetők. „Tavaly például sok plusz munkát vállaltak a buszvezetők, idén viszont sikerült annyira feltölteni a létszámot, hogy kevesebbet kell túlórázniuk” - tette hozzá.
Mi a helyzet a mozdonyvezetőknél?
„A mozdonyvezetők átlagosan havi bruttó 340-350 ezer forintot keresnek” - mondta lapunknak Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke, hangsúlyozva, hogy bérük jócskán elmarad az európai - de még a román - átlagtól is.
A mozdonyvezetők esetében is elvárás a jó fizikum (szín- és térlátás), az ép hallás, valamint az ép végtagok, az egyensúlyérzék és a jó beszélőkészség. A váltott műszak okozta fizikai megterhelés, a tartós álló- vagy ülőmunka, a gyakori utazás veszélyforrás: károsan hathat a mozdonyvezetők egészségére. A szakmai ismereteken kívül - például forgalomtechnika, féktechnika, dízel- és villamosüzemi ismeretek - a környezetvédelmi- munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokkal is tisztában kell lenniük.
„Nem úgy van, mint egy gyárban, hogy fix helyen kell dolgozni. Szép tájakon jár az ember, gyönyörű helyeken, mindig benne van az emberben a szabadság érzése. (...) Ennek ára, hogy nincs ünnepnap, és éjszaka is dolgozni kell, ebből kifolyólag a családra kevesebb idő jut, kompromisszumokat kell kötni” - nyilatkozta a Szakmák könyvében Baranyai Gábor mozdonyvezető.
Közeleg a szerda |
Ahogy arról korábban írtunk, a június 29-re sztrájkot hirdető szakszervezetek egymás után állnak el a munkabeszüntetéstől. A tervek ellenére biztos, hogy nem sztrájkolnak szerdán a BKV kötöttpályás szakszervezetei, a mozdonyvezetők, az autóbuszosok, a mérnökök, a villamosenergia-ipari és a bánya-, valamint energiaipari dolgozók. Szerdán lemondott a demonstrációról a Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete is. Ahogy utóbbi, úgy a legtöbb szakszervezet azért döntött a sztrájk elhalasztása vagy felfüggesztése mellett, mert a sztrájktörvény alapján a június 29-re tervezett munkabeszüntetést a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete nélkül nem akarják megtartani. A Mérnök és Technikusok Szabad Szakszervezete viszont azért lépett vissza, mert bíznak benne, hogy meg tudnak állapodni a kormánnyal.
Eredetileg a Liga Szakszervezetek, az Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (AKSzSz), az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSz), a VTDSzSz, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSz), a Vasutasok Szakszervezete, és a BKV kötöttpályás járműveinek vezetőit tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) hirdetett munkabeszüntetést június 29-re. |
Már biztos: a vasutasok sem sztrájkolnak szerdán
A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) sztrájkbizottsága úgy döntött, hogy a sztrájkkal kapcsolatos, nem jogerős bírósági döntések miatt nem tartják meg a június 29-re meghirdetett munkabeszüntetést, a július 7-i munkabeszüntetésre pedig igyekeznek a még bizonytalan körülményeket tisztázni - közölte a szakszervezet kedden.
Vadsztrájk jelentheti a megoldást a szakszervezeteknek?
A kormány öt, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj kérdésében érintett szakszervezettel egyeztet július 4-én. Így kérdéses, mi lesz többek között a vasutasok, mozdonyvezetők, buszvezetők érdekképviseletei által meghirdetett június 29-ére és július 7-ére eső sztrájkokkal.
Bohócforradalom: "35 ezren tüntettünk" – fotókkal
A Parlament közelében rendőrök, tűzoltók, börtönőrök tüntettek a korkedvezményes nyugdíj rendszerének átalakítása ellen; a tömeg késő délutánra megtöltötte az Alkotmány utca Kossuth tér és Bihari János utca közötti részét. Később a tüntetők a Sándor-palota felé indultak, hogy átadják a köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP-től visszavont szavazatokat.
Nyugdíjas rendőrök biztosítják a szerdai demonstrációt
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője fokozott szolgálatellátást rendelt el az ország egész területére kiterjedően arra az egyetlen eseményre, amin a szakszervezetek szót emelhetnek követeléseikért.
Bohócforradalom Budapest utcáin – Nagyítás-fotógaléria
Ha nem teljesülnek a követeléseik, a szakszervezetek a bohóctüntetés után is folytatják a demonstrációkat. A bohócforradalommal egy időben 140-150 autó vonult fel Budapesten. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint széles körű társadalmi egyetértésre van szükség a kormány egyes intézkedései ellen; a bohócforradalommal ezt akarják elindítani.
Sorra mondják vissza a sztrájkot a szakszervezetek
Az autóbuszosok és a BKV kötöttpályás szakszervezetei és a mérnökök már biztosan nem sztrájkolnak szerdán, de már a mozdonyvezetők munkabeszüntetése is bizonytalanná vált. Vannak, akik bíznak a kormány egyeztetési szándékában, mások a munkaügyi bíróság döntése miatt kénytelenek halasztani. Július 7-én lehet komolyabb munkabeszüntetés.
