A harmadik hónapra 8,5 százalékra lassult a bérdinamika az év eleji 10 százalékról. A nettó átlagkereset 490 ezer forint volt, a nettó közepes kereset 382 ezer forint.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ez 6 százalékponttal magasabb a tavalyinál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder friss kutatásából.
A kiskeresetűeknek is érdemi javulást jelent a kétgyermekes anyák szja-mentessége a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint, de igazán jelentős hatás a felső 40 százalék esetében várható.
Az ügynek csütörtökön lett volna az első tárgyalási napja, ahol Lánczinak is meg kellett volna jelennie, ám a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke visszavonta a keresetét.
A Bankmonitor az állami nyugdíjkalkulátor kitöltéseit elemezve arra jutott, hogy a doktori végzettségűek ennek is még a dupláját, közel 600 ezer forintot kapnak majd öregségi nyugdíjként.
A KSH friss adatai szerint a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forint volt szeptemberben, 12,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
A közigazgatási tárca és a szakszervezet vitába bonyolódott arról, hogy valójában mennyire keveset keresnek a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők.
Közel kétszerese a kint dolgozó magyarok bruttó mediánbére a hazainak, de még így is kevesebb, az osztrák átlagbérnél.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
Igazgatóként Hernádi javadalmazása 2022-höz képest 368 százalékkal növekedett.
Ha szokta használni az inkognitó módot, ennek örülni fog: törli a Google a Chrome privát módjában korábban gyűjtött összes adatot.
Felmérték, hogy keresnek a fizikai dolgozók. Egy év alatt közel ötödével nőtt az órabérük, amiben szerepet játszott a minimálbér-emelés előrehozatala is.
A júliusi nettó átlagkereset 15,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál Magyarországon, miközben az infláció 17,6 százalékos volt.
Egy friss magyar kutatás megadja a választ.
Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit, némiképp váratlanul, a miniszterelnök is elismert. Viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt esztendő veszteségeit nem pótolhatják.
A Hewlett-Packard többfunkciós nyomtatóival például szkennelni is lehet, de bizonyos modellekkel csak addig, amíg a tinta ki nem fogy a gépből. Hogy a két dolog miért függ össze, nem tudni.
A volt elnök azt állította, hogy a csatorna "nagy hazugságként" jellemezte választással kapcsolatos állításait, és ezzel Adolf Hitlerrel hozta összefüggésbe.
