Minden ember szereti magáról azt hinni, hogy cselekedeteink megváltoztathatatlanul meghatározottak, mert génjeinktől függ és temperamentumunk kódolja őket. Ha azonban közelebbről megnézzük az olyan komplex viselkedésformákat, mint a dohányzás, az öngyilkosság vagy a bűnözés, talán ráébredünk, mennyire befolyásol minket, amit látunk és hallunk. Részlet a HVG Kiadó jóvoltából megjelent Fordulópont című könyvből.
| Fordulópont | |
Megrendelem a könyvet. |
Olyan helyre volt szüksége, ahová a nők pihenten érkeznek, és készen új gondolatok befogadására, ahol idejük és lehetőségük van valami újat megismerni. Új üzenetközvetítőre is szüksége volt, arra, hogy az üzenetet másképpen, megtapadóbb módon prezentálja. És mindezeket a változásokat úgy kellett megvalósítania, hogy ne lépje túl a szűkös költségvetési keretet, amit különböző alapítványoktól és adományozó csoportoktól gyűjtött össze. A megoldás: a kampányt a feketék látogatta templomokból át kell helyezni a fodrászatokba.
„Nagyon fogékony közönség” – mondja Sadler. „Ezek a nők két órától nyolc óráig terjedő időt töltenek a szépségszalonokban, ha a hajukat fonatják”. A fodrász különleges kapcsolatban van a vendégével. Ő készít frizurát nekünk az érettségire, esküvőre, az első gyerek születése után. Hosszú távú és bizalmi kapcsolat. A fodrásznál lazák vagyunk. Ráadásul a fodrászszakma bizonyos személyiségű embereket vonz, olyanokat, akik könnyen és jól kommunikálnak másokkal, akiknek sok ismerősük van.
Sadler tehát fodrászokat hívott össze a városból, és továbbképzést tartott nekik. Az egyik előadó, egy etnográfus azért volt ott, hogy a hagyományokra építve segítsen a fodrászoknak abban, hogyan adják elő hatásosan a mellrákról szóló információt. Sadler folyamatosan „szállította” a fodrászatokba az új információt, a pletykaszerű kis színes híreket és beszélgetésindítókat a mellrákról, így valahányszor egy vendég visszatért, a fodrász új hírmorzsával indíthatta a beszélgetést. Értékelő programot készített, hogy megtudják, mi működik, milyen érvelés sikeres a nők befolyásolása, hányan mennek el mammográfiára és vércukorvizsgálatra, és arra az eredményre jutott, hogy a programja hatásos. Kis változás, amivel sokat lehet elérni.
Malcolm Gladwell Fordulópont című könyvében sok ilyen példa szerepel, s e sztorikban az a közös, hogy a változtatások minden esetben szerény, a bekövetkezett változások pedig óriási mértékűek. Sadler nem ment el a Nemzeti Onkológiai Intézet vagy Kalifornia állam Egészségügyi Minisztériuma illetékeseihez, és nem kért több millió dollárt, hogy valami bonyolult, multimédiás, közérdekű közleménykampányt indítson. Nem járt házról házra San Diegóban, nem kért időpontot a nőknek mammográfiára. Nem bombázta az éter hullámait a megelőzésről és a vizsgálatokról szóló kitartó felhívásokkal. Meglevő kis költségvetéséből kiindulva elgondolkodott, hogyan használhatná fel a legokosabban. Megváltoztatta az üzenet kontextusát. Megváltoztatta az üzenetközvetítőt, s megváltoztatta magát az üzenetet is. Összpontosította erőit.
Ez a fordulópont tanulsága. A járványok kirobbantásához az kell, hogy forrásainkat néhány kulcsfontosságú területre összpontosítsuk. A kis számok törvénye azt mondja, hogy a könyvben részletesen is elemzett - Összekötők, a Sokattudók és az Ügynökök néven nevezett - embertípusok okozzák a szóbeszédjárványok kitörését, ami azt jelenti, hogy ha szóbeszédjárványt akarunk kirobbantani, forrásainkat kizárólag erre a három csoportra kell koncentrálnunk. Senki más nem számít. Mint azt a fenti példa is bizonyítja: Sadler nem próbált minden San Diegó-i nőhöz eljutni, hanem a rendelkezésre álló forrásokat egyetlen kulcsszerű helyre összpontosította, a fodrászatba.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm










