Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Törvénybe foglalt adócsökkentés helyett adóemelés történt az elmúlt három évben. Az iparűzési adó eltörlése helyett a különadó bevezetése és a 15-ről 25 százalékra növelt eva-kulcs mellett hosszan sorolhatók még az adófizetők pénztárcájába vágó intézkedések. Mi maradt a javaslatokból?
© HVG |
A három évvel ezelőtt törvényben meghirdetett adócsökkentési tervből - iparűzési adó megszüntetése, 29 helyett 26 százalékos tb-járulék, 18 százalékos szja-kulcs 1,9 millió forintos sávhatárig, 90 ezer forintos minimálbér - egyedül a jelenleg 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése maradt napirenden, s hozzácsapták még a 2006-ban még átmeneti szándékkal bevezetett 4 százalékos különadó megszüntetésének ötlete.
Néhány hónap leforgása alatt azonban ez a javaslat is megkopott: ma már csak a 4 százalékos különadó mérséklésére van esély. A kormány február elején még biztos volt abban, hogy jól érzékelhető adócsökkentést fogadhat el: Gyurcsány Ferenc február 26-án a Magyar Tudományos Akadémián 3 opciót vázolt fel. Az első a miniszterelnök kedvenc járulékaira koncentráló változat volt, amely alapján az adóterhelés szintje 200-250 milliárd forinttal, vagyis a GDP 0,8 százalékával csökkenthető jövőre. A következő opció az szja-központú adóváltoztatás volt, mely 420 milliárd forint adómegtakarítást hozna jelentős adóátrendezés mellett, s a foglalkozatásra sem volna hatása. A harmadik változat az úgynevezett bérbruttósításra épül és 250-300 milliárd forint adómegtakarítással jár, miközben a foglalkoztatást csökkenti, és inflációs hatása van. Áprilisra törvényi normaszöveget, május-júniusra a parlament elé vihető törvényjavaslatot kellett volna készíteni ahhoz, hogy az adóváltoztatások 2009-ben bevezethetők legyenek.
| "Internetadó": lesz vagy sem? |
Már csak az MSZP támogatja a nemrégiben a kulturális tárca által előterjesztett "internetadóról", valójában kulturális járulékról szóló javaslatot. Az internet szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kellene fizetniük a szolgáltatóknak. A szakmai szervezetek lobbija eredményeként a gazdasági tárca szakállamtitkára, Bóna Ákos április 21-ére szakmai egyeztetést hívott össze. A kulturális járulék kiterjesztésétől azt remélte a kormány, hogy a Nemzeti Kulturális Alap költségvetése évi nyolcmilliárdról tízmilliárd forintra emelkedik. |
A magyarázat azonban nehezen értelmezhető, legalábbis László Csaba szerint. A népszavazás eredményeként kieső alig 100 milliárd forint semmiképp nem lett volna elég arra, hogy pótolja a különadóból befolyó 180 milliárd forint mellett a további járulékcsökkentést, ebből az eho éves szinten mindössze 113 milliárd forintra rúg - mondja a KPMG adópartnere.
Az egykori pénzügyminiszter úgy véli, a magyarországi cégek versenyképességének javításához mindenképp szükséges volna a különadó eltörlése és a munkáltatói járulékok csökkentése. Ezek a bevételek, mint mondta, az állami kiadások mérséklésével, 2-3 százalékos áfaemeléssel, valamint az értékalapú ingatlanadó bevezetésével egyszerűen kompenzálhatóak lennének.
Kinyomtatom
Elküldöm
Kit keres a főnök? »
Gripen-főnök: a vesztes riválisok üzenhettek az ellopott mobilról »
Megnyílt a szekszárdi Garay pince »
A luxuscégeket is eléri a válság? »
