A TEÁOR-kódok átsorolása körüli kavarodás most nyugvóponton van; december végéig kaptak haladékot a vállalkozók és vállalkozások, hogy tevékenységi körük besorolásáról intézkedjenek. Ahogy arról már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk: több mint 1 millió adózó helyett az APEH és a Cégbíróság már januárban elvégezte az átsorolást, ha a fordítás automatikusan lehetséges volt. Igaz, erről nem értesítették az érintetteket, mindenkinek magának kell eldöntenie, van-e valamilyen tennivalója ez ügyben. A vállalkozóknak, amennyiben tevékenységük nem szerepel a cégjegyzékben, csak az adóhivatalnál és annál a hatóságnál kell jelezniük a változást, ahol a tevékenységet nyilvántartják. Ha viszont a cégjegyzékben megtalálható, átkódolandó tevékenységeik vannak, nem tehetnek mást, mint hogy módosítják a társasági szerződést.

Ami a költségeket illeti a főtevékenység módosítása, illetve TEÁOR-számának átkódoltatása esetén: habár a fő tevékenységi kör változása illeték és közzétételi díj fizetése nélkül bejelenthető a cégbíróságon, a módosításhoz ügyvédet kell igénybe venni, s az ő munkadíját, ami 20-50 ezer forint között mozog, nem lehet megspórolni. Ráadásul az APEH magányszemélyeknek 200, társas vállalkozásoknak 500 ezer forintos bírságot helyezett kilátásba az átsorolásról nem vagy nem időben gondoskodók számára.

A KPMG adószakértői a hvg.hu kérésére néhány uniós országban működő partnerüktől megkérdezték, miként történt, történik ott az átsorolás. Úgy tűnik - legalábbis az alábbi országok esetében -, a vállalkozók intézkedés és költségek nélkül megúszták az új kódokat.

Romániában 2007 áprilisában a Nemzeti Statisztikai hivatal elnöke jóváhagyta az új besorolást, ami a CAEN nevet viseli és 2008. január 1-jétől lépett hatályba. Nem határoztak meg határidőt az átállásra, viszont aki 2009. március 1-ig átáll az új besorolásra, annak  - egy 2008 márciusi döntés alapján - nem kell semmiféle díjat fizetnie. Az új kódok bejelentésére azt javasolják, hogy az első, a cégjegyzékben történő módosítással együtt végezzék el a vállalkozások. 

Belgiumban a régi és az új kódok közti meglehetősen kicsi eltérés okozott gondot, mert az új kódok formailag semmiben sem különböznek a megelőzőktől. A néhány hónapos átállási időszakban azonos kód alatt különböző tevékenységek is szerepeltek. Szerencséjükre ez az időszak gyorsan lezajlott, alig pár hónapot vett igénybe 2008 elején. A cégeknek semmiféle adminisztratív kötelezettségük nem volt, minden olyan szerv (pl. tb), amely a kódokat regisztrálta, maga végezte el az átsorolást, igaz, a magyar rendszerhez hasonlóan jelenteni kellett, amennyiben az új kódok nem voltak összhangban a cég tevékenységével.

Franciaországban 2008. január 1-jével vezették be az új besorolást, ami kötelező erejű volt minden cégre nézve. A központi statisztikai hivatal (INSEE) automatikusan átírta a cégek helyett a kódokat, ily módon semmiféle kötelezettséget nem rótt rájuk az átállás.

Csehországban az új rendszert szintén 2008. január 1-vel vezették be a régi (az OKEC) helyett. Az egész folyamatot a statisztikai hivatal vezényelte le, amely 2007 szeptemberében értesítette az átállásról a cégeket, utána pedig folyamatos tájékoztatást nyújtott a weboldalán. Ezen felül még forródrótot is biztosított a cégeknek, amennyiben tanácsra volt szükségük.

Luxemburgban, sok más országhoz hasonlóan, 2008. január 1-jétől alkalmazzák az új kódokat, de öt éven át a régiek is életben maradnak. Itt sem kötelesek a cégek maguk átvizsgálni a kódjaikat, a központi statisztikai hivatal (STATEC) foglalkozik a konvertálással.

Spanyolországban ezzel szemben csak 2009. január 1-jétől lesz kötelező érvényű a CNAE2009 - ők ezt a nevet adták neki. Ez a szabályozás a megadott dátum előtt semmiféle kötelezettséget nem ró a vállalatokra. Az átsorolásért itt is a statisztikai szerv, az INE felelős.

Cipruson, mivel a két kódrendszert a korábbi években párhuzamosan használták, 2008. január 1-jére zökkenőmentesen ment és sikeresnek volt mondható az átállás, semmiféle közreműködést nem igényelt a vállalkozásoktól.