A választás előtt alapvetően pesszimista hangulat uralkodott a Magyarországon jelen lévő német cégek körében, ami április 12-e után megfordult, látható volt a bizalom az új kormány iránt – mondta a felmérést bemutató sajtóbeszélgetésen Keszte Róbert, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke, aki ehhez egyből hozzátette, hogy az akkori, tavaszi felmérésük szerint elvárása volt a vállalatoknak, hogy egy átláthatóbb és transzparensebb irányba mozduljon a gazdaságpolitika.
A mostani kutatás nagy kérdése az, hogy ez sikerült-e: a bizakodás egyelőre kitart, de ez óvatos bizakodás, hiszen az üzleti hangulat szempontjából utolértük a regionális szintet, ám ez az állapot eléggé törékeny, nincsenek messze az optimista és pesszimista vélemények – tette hozzá Keszte.
Mindez számokban: amíg a választás előtt 42 százalékkal többen mondták azt a Magyarországon dolgozó német cégek közül, hogy pesszimisták a gazdaság jövőjével kapcsolatban, addig most már 26 százalékos többségbe kerültek az optimisták. Ez nemzetközi szinten is kimagasló adat: a régióban a csehek vannak a legközelebb hozzánk, 11 százalékkal, Romániában -29, Szerbiában -30, Szlovákiában -47 százalékponton áll a pozitív és negatív válaszok egyenlege, de az EU-ban is -5, Kínában -4 százalékpontot mért a német kamara.
Amennyiben a saját üzletük jövőjéről kérdezték őket, úgy itthon a választások előtti -2 százalékról 20 százalékpontra ugrott az optimisták száma. Ez már közelebb van a nemzetközi eredményekhez: EU 27, Kína 24, a régiót nézve pedig Csehország 53, Horvátország 26, Románia 12, Szlovákia -7 százalékpont.

Ami rossz hír, hogy a beruházási szándékoknál is -3 százalékpontot mért a német kamara: bár ez jelentős javulás a választás előtti -17-hez képest, a negatív érték továbbra is azt jelenti, hogy egyelőre inkább kivárnak a cégek a beruházásaik elindításával. Mindezt úgy magyarázta Keszte, hogy tovább kell növelni a vállalkozások számára a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget.
Amit akartak és ami lett
Még az áprilisi választás előtt megkérdezték a Magyarországon jelenlévő német cégeket, hogy mely területeken várnak változás a következő kormánytól, a választás után azt, hogy hol reménykednek leginkább előrelépésben, ősszel pedig azt, hogy az azóta eltelt fél évben hol látnak valódi változást.


A kormányról alkotott vélemény ma meglehetősen vegyes – kommentálta az adatokat Keszte. Az uniós viszony láthatóan javult, ahogy a jogbiztonsági helyzet és a geopolitikában való helyzetünk is, ám az adórendszerrel és munkaerő-utánpótlással továbbra sem elégedettek a német cégek.
Nem sikerült megtalálni azt az előremutató utat, amit vártak a német cégek
– tette hozzá a kamara vezetője.
Mint említette, a gazdaságpolitikai bizonytalanság sem tűnt el a kockázati tényezők között, hiszen jelenleg úgy gondolják a német gyökerű cégek, hogy még mindig nehezen tervezhető a gazdasági tevékenységük, „nem látni, hogy bizonyos kérdések, milyen irányba mozdulnak el, talán a 2027-es költségvetés segít ezt is tisztázni”.
Fontos lenne, hogy a Tisza-kormány megváltoztasson olyan dolgokat, amelyek az előző ciklusokban sok zsákutcába belevezették az országot – mondta Keszte, aki szerint amit most látunk, a kezdet. Ahhoz, hogy valódi lendületet kapjon a magyar gazdaság, „bátor, következetes változásokra van szükség. Nem elszigetelt egyedi intézkedésekre, hanem stratégiát követő reformsorozatra”. Erről Keszte azt mondta: júniusban konkrét javaslatokat tettek a kormány asztalára, amelyeket, úgy látják, alapként használ a kormány a saját javaslatai kidolgozására.
És hogy ők mit szeretnének? Versenyképes energiaárakat – hiszen az EU-ban a top háromban vannak a cégek által fizetett energiaár –, a megfelelő munkaerő megszerzésének támogatását, vállalatbarát adókat – hiszen „most egyelőre, főleg a nagycégeknél inkább nőnek az adóterhek” – és kiszámítható, cégeket támogató és ösztönző gazdasági környezetet.
Mitől félnek?
A választás előtti időszakhoz képest egyetlen terület van, amely jobban agasztja az itt dolgozó német vállalatokat: az árfolyam. Ezt április előtt a cégek 42, utána 43 százaléka jelezte kihívást jelentő területnek, mindenhol máshol visszaesés volt. A forint viszonylagos erőssége elsősorban a közepes méretű vállalatokat terheli, náluk 61 százalék jelölte meg kockázatként az árfolyamot, mert így nehezebben tudja tervezni a jövőjét.

A fenti ábrán jól látható, hogy több területen sikerült jelentős javulást elérni, így jóval kevesebben félnek a gazdaságpolitika alakulásától, a jogbiztonsági kérdésektől, illetve az állam által alkotott versenyakadályoktól.
Jönnek a kínaiak
Az utóbbi idők nagy kérdése, hogy a kínai vetélytársak megjelenését mennyire tekintik kihívásnak a Magyarországon működő cégek. Márpedig egyre inkább jelen vannak: 2021 és 2024 között az EU-ban működő kínai vállalatok jóval több mint 20 milliárd eurót fektettek be, ebből Németországra 5,5 milliárd, Olaszországra 3,6 milliárd, Magyarországra 2,3 milliárd, Franciaországra pedig 1,7 milliárd euró jutott.
Ez magas szám, ám ha megnézzük, akkor ez még mindig csak a lista végére elég:

Magyarországon a német cégek 21 százaléka erős vagy nagyon erős kínai vállalati versenyt érzékel, ami nagyjából megfelel az uniós átlagnak. A kínai vállalatok fokozódó versenyére a legkevesebb vállalat reagálna beruházások áthelyezésével vagy az adott üzletágból való visszavonulással. Ehelyett alapvetően piaci eszközökkel válaszolnának: a leggyakrabban a termékinnovációt nevezték meg (47%), az iparban pedig még többen tettek így (55 százalék).
A válaszadók nagyjából 43 százaléka új értékesítési piacokat kíván feltárni, 39 százalékuk pedig költségcsökkentéssel szeretné megőrizni versenyképességét. Fontos megállapítása a kutatásnak az is, hogy a vállalatok körülbelül 30 százaléka mérlegeli az országban tevékenykedő kínai cégekkel való együttműködést saját versenyképességének erősítése érdekében.
