Szemfüles ellenőrök: 20 millió forint egy kihágásért

Sumákolás: akik lebuknak az ellenőrzésen

Sorozatunk első részében utánajártunk, hogyan zajlik a munkaügyi ellenőrzés, kiket keresnek fel a felügyelők, melyek a leggyakoribb szabálysértések és mekkora bírság szabható ki értük. Most azt vesszük sorra, mitől jogsértő a munkaviszony és milyen szepontok szerint mérlegel a felügyelő a büntetés kiszabásánál.

A válság pozitívan hat a munkáltatók kreativitására: az adóelkerülési eszközök tárháza bővült. A minap a M6-oson hőre eltűnő tintával írták be két alkalmi munkavállaló foglalkoztatásának időpontját. Ezért egyiküknek kilencven nap helyett csupán három napi munkavállalását regisztrálták, azaz a munkaadó kilencven nap helyett csupán három napi munka után fizetett utána járulékot. Az Országos Munkaügyi- és Munkabiztonsági Felügyelőség (OMMF) ugyanolyan főben járó bűnnek tekinti, az alkalmi munkavállalói könyvet szabálytalanul töltik ki, mintha a munkaszerződést nem írásban kötik, vagy nem jelentik be az alkalmazottat. Tipikus munkáltatók ugyanis gyakran felejtik el beírni a munkakört, s a munkabért a megfelelő rovatba, de megesik, hogy a dátum vagy a felek aláírása marad le. 

Ez utóbbi nélkül hiányzik a kölcsönös szerződési akarat. Amennyiben nem rögzítik a napi munkabért, azt sem lehet megállapítani, mennyit kell levonni, azaz mekkora a közteherjegy értéke. Utólag ugyanis bármely adat beírható – érvel az ellenőrzések szigora mellett az OMMF. Az már csak hab a tortán, ha az ellenőrzés időpontjában nincs ott az alkalmazottnál a kiskönyv, vagy a fentiek közül bármelyik jogsértés egynél több munkavállalót érint.

Amikor a bejelentett állandó munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, majd a munkavállaló regisztráltatja magát álláskeresőként, álláskeresési járadékot, segélyt igényel, illetve alkalmi munkavállalói könyvet vált ki és ezzel foglalkoztatják tovább. Az alkalmi munkavállalói könyvet csak a munkaügyi ellenőrzések esetén használják ezeken a munkahelyeken. Az ellenőrzéskor gyorsan beírva az adatokat, beragasztva a közteherjegyet próbálják meg legalizálni a foglalkoztatást. Azt állítják, hogy csak egy vagy két napja dolgoznak náluk ezek az alkalmi munkavállalók, miközben folyamatos munkát végeznek. 
 

Ellenőrzés. Élesben © Stiller Ákos

A bírság kiszabásakor a felügyelő mérlegeli, hogy mennyi ideig állt fenn a jogsértő állapot, hány munkavállalót érintett és okozott-e anyagi hátrányt (akár a munkavállalónak, akár – mint a szabálytalan alkalmi foglalkoztatás esetében – a költségvetésnek). Fontos szempont az is, hogy a munkáltató egyszerre hány rendelkezést sértett meg, illetve ez az első alkalom-e, hogy szabálytalankodott vagy sem.

Amennyiben ugyanis a munkaadó három éven belül hasonló jogsértést követett el, akár 20 millió forintra is büntethetik. Ez épp a tízszerese a kiszabható  munkaügyi bírság 2 millió forintos felső határának. A felső határ megállapításakor a felügyelőnek figyelembe kell vennie a munkáltató sajátosságait is. Így például a húsz főnél kevesebbet foglalkoztató munkáltatónál a munkaügyi bírság kiszabható felső határa 4 millió forintra csökken. Legfeljebb kétmillió forint a munkaügyi bírság, ha a jogsértést nem vállalkozás keretében követik el. Az OMMF bírságolási gyakorlata – figyelemmel az eset körülményeire – személyenként 100-300 ezer forint. A bírságolási gyakorlatot a határozatokat felülvizsgáló munkaügyi bíróságok többnyire elfogadják.

Jogsértések, szankciók

Idén  összesen 157 ezer jogsértést követtek el a munkáltatók, az OMMF  20 ezer alkalommal büntetett. A feketefoglalkoztatás után legtöbben, 28 ezren a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat hágták át. Ehhez képest elenyésző a mindössze 1000 színlelt szerződéssel foglal-koztatott. A legtöbb ilyen típusú szabálytalanságra a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a nyomozási, biztonsági szektorban bukkantak. Összesen 4,3 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a munkaügyi felügyelőség, ami több mint egymilliárddal kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Részletek a csatolt táblázatokban. Forrás: OMMF

A szabálytalan alkalmi munkavállalói foglalkoztatást – miután célja alapvetően a közteherviselés megkerülése – a legsúlyosabb jogsértések közé sorolják. Legalább akkora vétek, mintha a hagyományos munkaszerződés nélkül dolgoztatna valaki. A munkaügyi bírság összege, ha csupán ez a jogsértés valósul meg, 30 ezer forinttól nyolcmillióig terjedhet. 

A munkaügyi felügyelőnek kötelessége a feltárt tényállás alapján minősítenie a jogviszonyt a munkaadó és alkalmazottja között. Amennyiben a munkáltató vitatja ezt a minősítést, akkor megfordul a bizonyítási kötelezettség. Eszerint a munkaadónak kell bizonyítania, hogy a foglalkoztatás az ismert jogviszonyok valamelyike alapján, vagy ellenérték nélkül történt – mutat rá Bérczi Péter, munkaügyi szakértő, az OMMF korábbi munkatársa. Ellenkező esetben, mint mondta, legalább 30 ezer és 2 millió forint közötti pénzbírságra büntethetik a szabálytalankodót.

Sorozatunk következő részében kitérünk arra, mit ellenőriz és meddig terjed az OMMF hatásköre a visszaélések vizsgálatánál, ideértve a munkahelyi zaklatást, a diszkrimináció és a túlóráztatást.