„Bírtam anyámat, amíg világra nem hozta Liamet” – az Oasis sokat ad, de sok áldozatot követel

„Minden szava igaz” – olvasható a brit popzene egyik meglelt szent grálja, az Oasis káprázatos karrierjét bemutató, nemrég megjelent könyv borítóján. A rajongók és a még hezitálók akkor is jól járnak, ha csak a fele az.

Osztom Umberto Eco nézetét: Noel Gallagher a költő, Liam pedig a vásári kikiáltó

– helyezte el a modern rock történetében a britpop nemegyszer léket kapott, elsüllyeszthetetlen zászlóshajóját, az Oasist Pete Doherty, a sikertelenebb The Libertines zenekar frontembere. Doherty szakvéleménye azért is komolyan vehető, mert járt a szintén nem könnyű esetként számontartott topmodell Kate Moss-szal. A Gallagher fivérek intézményesült ikonok, mint John Lennon és Paul McCartney. Az akadémiai körökön kívül az Oasist a brit zene megújítójának tartják, mióta Morrissey, kezében virágcsokrot lóbálva elbúcsúztatta az úgynevezett Madchester-vonulatot, amelyet olyan, a két Gallagher által is imába foglalt zenekarok termékenyítettek meg, mint a The Smith és a The Stone Roses.

John Robb, a komolyan vehető angol popkulturális magazinok, ma a Louder Than War megbecsült újságírója, publicista és zenész a sokáig az egész pályát uralma alatt tartó, majd megannyi botránytól kísért karriert letudva a 2009-ben Párizsban bejelentett feloszlásig, aztán a feltámadásig dokumentálja az Oasis karrierjét.

Az Oasis legutóbbi megújított klipje:

https://www.youtube.com/watch?v=jYB9fkHHYI4

Hozzászólások