Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
"A hagyományos tudás- és szakmai bástyák összeomlottak" - vallja Somlai-Fischer Szabolcs. Nevét a tavalyi Szeretem Budapestet pályázatról is ismerhetjük. Harmadik helyezést ért el Autópályasétány című ötletével. A főként külföldön dolgozó építész-képzőművész most Budapesten is kiállít, a Ludwig most nyílt Rezonancia című kiállításán, ahol Agytükör című projektjét mutatja be.
Somlai-Fischer Szabolcs Az épített tér fogalma alakul át © kultplay.hu |
Radnai Zoltán: A nemzetközi sajtóban az építész szó szerepel legtöbbször a neved mellett. Legújabb munkád, az Agytükör azonban inkább művészeti projektnek tűnik. Minek tartod magad?
Somlai-Fischer Szabolcs: Elég régen, mar a diplomám környékén kezdett kialakulni az a szakmai vélekedés, hogy az építészetben, az épített környezetben az értéket nem elsősorban formai kérdések körül érdemes keresni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen módon alakulnak át a tereink, a terekről képzett fogalmaink. A tér szót itt értsük úgy, mint fizikai valóságot, ami körülvesz, teret ad közösségi és privát érzelmeinknek, tevékenységeinknek. Ezt ma már a technológiai médiumokon keresztül érjük el, nélkülük gyakorlatilag nem tudunk szociális - és gondolkodó - lényként élni. Ha ez igaz, akkor az építészetnek fontos feladata, hogy megértse ezeket a változásokat, és szerepét technológiai médiumokon is betöltse. Pályám elején elég sok információs teret, térbeli navigációt terveztem, mert fontosabbnak tartottam annál, hogy a net egész esztétikáját a magazin - tehát 2d - szemléletű grafikusi szakma határozza meg.
Agytükör Egér-akadálymentesítés © lumu.hu |
Fontos a poézis, a kritika, a társadalmi érzékenység, ami a fizikai terek tervezésénél talán egy építesz feladata volna, ám ezek a minőségek ritkán kerülnek számításba a csupán funkcionális mérnöki tervezésnél. Ugye, milyen keveset foglalkozunk az érzelmek kommunikációjával? Ami pedig kialakult, az is inkább a technológia kényszerű átalakításának köszönhető, például az sms, vagy kettőspont-zárójel bezárva...
A harmadik mozzanat a hagyományos tudás- és szakmai bástyák összeomlása. Főleg a netnek köszönhetően, számomra minden tudás, amire szükségem van a fenti gondolatok kifejtéséhez, hozzáférhető. Nem kell, hogy felvegyenek egy egyetemre, hogy megtanuljak - valamilyen szinten - programozni, elektronikai rendszereket építeni, és ismereteket szerezzek a társadalmi változásokról.
Összefoglalva, a művészeti és építészeti-design akadémiai kontextust használva, személyes kutatást végzek, ami reményeim szerint, egyszer az építészetre lesz hatással. Sok mindenből merít, de talán az építészethez helyez vissza, és ezért volnék én építész.
Az Agytükör projekt hogyan illeszkedik az elmondott gondolatrendszerbe?
Az Agytükröt két svéd barátommal építettük. Egy tükörfalról van szó, ahol meg tudod nézni az agyadat. A saját tükörképeddel keveredik, ha közel mész hozza, el is tudod metszetni, megnézni a belsejét. Június 21-én nyílik a Rezonancia kiállítás a Lumú-ban, ott két hónapon keresztül ki lehet próbálni. Picit csalunk - az egyik alkotó agyát látod valójában, de ne mondd el a többi látogatónak.
Ami számomra itt érdekes, az az interakciós nyelv. A tipikus megoldás az lenne, hogy vetítünk egy 3D-s agyat, és azt mondjuk, hogy tessék, egérrel meg lehet pörgetni. De csak neked, meg nekem. A kisgyereknek mar nem, és az időseknek sem. Az Agytükör tehát egér-akadálymentesítés. Nagyon boldog voltam, hogy a kiállításokon a legkisebbektől és legidősebbekig mindenki intuitív módon használja ezt az amúgy bonyolult térbeli navigációt, mert az mégis egy közös tudáson alapuló normára, a tükör használatára épít.
Tim O'Reilly, az open source kézikönyveket kiadó mogul mesélte egy előadásán pár hónapja, hogy elkezdtek neveket adni a közelmúlt sikeres webes alkalmazásainak, amelyek nagyon nagy felhasználói bázisuk miatt kulturális érzékenységet mutatnak. A flickr, a google, vagy a kollaboratív filter alapú ebay vásárlási szokások vizualizációja, amely megmutatja a zenei műfajokat, egyszerű rendszerek, melyek a kulturális intelligenciát a látogatók millióinak szokásaiból nyerik. Lehetne ezt például bionikus szoftvernek nevezni. Vagy kiborgnak. A gép és az ember között. Ugye, mennyivel értelmesebbek a fenti rendszerek, mint az őrjítően buta chat robotok, ahol a mesterséges intelligenciaprogramozók gyakorlatilag egy adatbázisban megpróbálnak minden kérdésre előre válaszolni.
Kinyomtatom
Elküldöm
