Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ ÉLET + STÍLUS \ KULT

Mundruczó Kornél izraeli élményeiről

2008. október 27., hétfő, 07:31


Nagy siker volt Izraelben Mundruczó Kornél Delta című alkotása, amelyet beneveztek a minap véget ért haifai nemzetközi filmfesztiválra. A filmet elkísérte Izraelbe a rendező, aki a haifai bemutató után két közönségtalálkozón is részt vett. A hvg.hu tudósítója izraeli tapasztalatairól, a film fogadtatásáról faggatta.


Mundruczó Kornél
© Nándorfi Máté
hvg.hu: Hogyan került filmje erre a fesztiválra?

Mundruczó Kornél: A haifai fesztivál egyik vezetője, Gideon Bachman beválogatta a Deltát, ugyanis látta Cannes-ban, és mint elmesélte nekem, már akkor elhatározta, hogy elhozza Izraelbe.

hvg.hu: Milyen volt a haifai fogadtatás?

M.K.: Nehéz az embernek saját filmjéről így nyilatkozni, de tényleg sikeres volt. Kétszer vetítették teltházzal, alkalmanként 400-an fértek be a terembe. A vetítések után részt vettem két jól sikerült közönségtalálkozón, ahol az volt az érzésem, hogy a Delta együtt rezonált ezzel a közönséggel. Ezt nem lehet minden országban elmondani a nézőkről.

hvg.hu: Előzőleg azt nyilatkozta, hogy a Delta a toleranciáról szól, de a filmet látva azt kell mondanom, legalább annyira az erőszakról is.

M.K.: Ez a két fogalom mindig összekapcsolódik egymással, hogy mit, meddig tolerálunk, majd mikor jön el az a pillanat, amikor már nem tudunk uralkodni saját magunkon. Én teljes mértékben fikcióként tekintek filmemre, a magyar közállapotok sokszor mégis pontosan visszaigazolják ezeket a reakciókat. Előfordul, hogy egy arctalan tömeg – gyakran nem is lehet értelmezni, hogy miért – egyszerre lecsap. A filmnél sem akartunk valamiképpen motivált helyzetet ábrázolni, inkább a sokszor előforduló motiválatlan erőszakot. Annak a természetrajza érdekelt, hogy miért fordul át valami erőszakba. Maga a modell számomra érdekesebb, mint a történet. Vagyis a történetnek modellként kell működnie, behelyettesíthetőnek kell lennie sok más helyzetbe. Sokszor átélek ilyen tipusú aggresszivitást a villamoson is. Amikor úgy taszítanak le, hogy nem értem, miért kaptam.

hvg.hu: Mennyiben fogadja be egy idegen ország közönsége ezt a filmet?

M.K.: A film hazai élményeimből táplálkozik, nem a világ nagy problémáiból. Különösen érdekes számomra, hogy mindez hol hogyan rezonál. Például az északi, skandináv országokban kevésbé érinti meg a nézőket ez a világ, de Franciaországban, ahol mostanában rengeteg zavargás volt, könnyen ráhangolódtak a Deltára, és ugyanígy az izraeli közönség is alaposan érintve van. Az itteni nézősereg nagyon is vevő volt a filmre.

hvg.hu: A fesztiválon és azon kívül is, miként érezte magát Izraelben?

M.K.: Nagyon megtetszett ez az ország. Néhány éve kaptam egy jeruzsálemi felkérést, filmezést kellett volna tanítanom, de akkor visszautasítottam az ajánlatot. Az az igazság, kicsit féltem ettől a helytől, tartottam tőle, hogy felrobbantanak. De a mostani első látogatásom alatt minden parám elszállt, ha most hívnának, valószínűleg hoszabb időre örömmel eljönnék. Úgy látom, nem annyira egypólusú a társadalom, mint Magyarországon, nemcsak a fiatal értelmiség nézte meg a filmemet. Magyarországon sokszor úgy érzem, csak a fiatalokat érdeklik filmjeim, de még őket sem lehet rávenni, hogy beszélgessünk róluk, szaladnak haza. A haifai filmfesztiválon 20 éves kortól 80-ig mindenki ott ült, a filmek után együttmaradtak, leültek beszélgetni. Ezt nagyszerűnek találtam. Gazdagnak tűnik a közösségi élet, itt az emberek beszélnek egymással. Pozitív példa lehet számunkra is.

Shiri Zsuzsa/Jeruzsálem

Szabadtéri gálakoncert Ana María Martinezzel és Joseph Cellejával (x)
Szabadtéri gálakoncert Ana María Martinezzel és Joseph Cellejával (x)

Az idén harmadik alkalommal rendezik meg a szabadtéri operagálát a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.


Mundruczó Kornél izraeli élményeiről




  Másolat Önnek


AJÁNLJUK MÉG
    • A sikeres szerepjáték titkairól

      Első tengerentúli utam során ki nem hagytam volna programomból a MoMA kínálatát, különösen miután megtudtam: nemrég nyílt retrospektív kiállítása Cindy Shermannek, akinek életműve a XX.

    • Újabb festményhamisítási botrányok

      Még el sem ültek a Németországban az évszázad műtárgy-hamisítási botrányaként elhíresült „Jägers-ügy” hullámai, máris újabb, hasonlóan súlyos affér borzolja a műkereskedők és a műgyűjtők kedélyét.

HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X