Az állami befektetési ügynökség, a HIPA optimista, de egyelőre nincs kézzelfogható bizonyíték a Trump-hatásra a befektetésekben. Magyarországnak nagyon kellene egy megállapodás az USA-val, ám Washingtonnak ehhez nem fűződik érdeke.
Drasztikusan megugrott – majd tavaszra lecsökkent – a szubjektív munkanélküliség Magyarországon. A KSH szerint az inaktívak táborából érezték magukat a szokottnál többen munkanélkülinek, illetve sokan lettek, akik papíron állásban voltak, mégis munkanélküliséget éreztek. Ezt alighanem a közmunkaprogramok körüli év eleji bizonytalanság magyarázza.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben. Nyugdíjreformra volna szükség, többek közt a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésével.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.
Tartotta az alapkamatot az MNB MT, és a kamatfolyosón sem változtatott, így már szeptember óta nem módosultak a kondíciók.
A költségvetés bevételi oldala időarányosan majdhogynem jól teljesült. Nagy probléma (ezermilliárd forintos lyuk) van az uniós programoknál. A második fél évben az új kedvezmények miatt elmaradás várható az szja-ban is. Az államadósság fél év alatt 3,8 ezer milliárd forinttal nőtt úgy, hogy – a limit fölé emelt – devizaadósság még szépített is az eredményen a forint erősödése miatt.
Jelentősen nőtt a buszgyár árbevétele, de a költségek még jobban megugrottak. A komáromi egység fő külkereskedelmi partnere a hollandiai központ volt.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8000 milliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok. A termelés és a fogyasztás nincs szinkronban, ami szélsőséges árakat eredményez. Jelentős hálózatfejlesztésekre van szükség Magyarországon és egész Európában.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Két friss kormányrendelet alapján az állami földgáz-nagykereskedő (MVM CEENergy) jövőre az év első három és utolsó három hónapjában átveheti a 2022-ben a mostani ár többszörösén betárolt, azóta csak a pénzt emésztő gáztartalékot. A tartalékot így fel lehetne számolni, könyvelési szinten nagy, de egyszeri tétel lenne a CEENergy elkülönített rezsiveszteségében.
A külföldi céges bevásárlásokra ráhúzott állami elővásárlási jog végső soron a magyar cégek érdeke – állítja a gazdasági minisztérium. A szaktárca amúgy semmit sem cáfol a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú, teljesen átláthatatlan magyarországi engedélyezési procedúrával kapcsolatos kritikákból.
Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának – alig értelmezhetően silány jogalkotással. A kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz, bár gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Közben készül az uniós rendelet, a magyar rendszer napjai meg vannak számlálva.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.