Meghalt Csokits János József Attila-díjjal és Balassi-karddal kitüntetett költő, esszéíró – tudatta családja hétfőn.
Csokits Jánost 83 éves korában, még augusztus 4-én, hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál lakóhelyén, Tatán. Csokits János 1928-ban született Budapesten. 1949-ben elhagyta Magyarországot, előbb Londonban, Párizsban, majd Münchenben élt, 1989-ben tért haza. 1946-ban kezdett verseket írni. Versei és esszéi a Látóhatárban, az Új Látóhatárban, az Irodalmi Újságban, a Külhoni Szövegtárban jelentek meg.
Számos irodalmi díj birtokosa, 1992-ben a Berzsenyi Társaság díját kapta meg, 2005-ben Arany János-, 2006-ban József Attila-díjjal tüntették ki. 2007-ben vette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Jász Attila költő, az Új Forrás folyóirat főszerkesztője az MTI-nek elmondta: Csokits János egészen betegsége súlyosbodásáig dolgozott, főleg kisprózát, kultúrtörténeti anekdotákat írt, fordított.
"Visszavonult, zárkózott életet élt, noha közeli barátaihoz nagyon kötődött" – fogalmazott Jász Attila. "Egész életében egyedül élt, még az emigráción belül is emigrációba vonult" – idézte fel a költő életét, hozzátéve, mindez nyomott hagyott a költészetén is. "Rendkívül tömör, szikár verseket írt" – mondta Jász Attila, majd kiemelte: neki köszönhető Pilinszky János angolszász sikere, ő és Ted Hughes ültette át angolra a költő verseit. "Nagyon fontos volt számára Magyarország, a haza, ezért is költözött haza, mert itthon szeretett volna meghalni" – tette hozzá.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
