szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A könyvesboltokba még nem került új Arany-szótár szerint a Toldi szerzőjének csak költői életművében van annyi szó, amennyi Petőfi egész életművében.

Egy átlagember aktív szókincsét 3–5 ezerre, passzív szókincsét (az általa megértett, de nem használt kifejezések összességét) pedig 5–10 ezerre becsülik idehaza a nyelvészek. A legnagyobb lírikusok szókészletének a terjedelme ugyancsak régóta – már a XIX. század végétől – foglalkoztatja az irodalmi ínyenceket. A választ a némiképp bizarr kérdésre a művészeti közéletben is „népgazdasági tervekkel” operálni igyekvő szocialista irodalomtörténet igyekezett elsőként megadni.

©

A négy kötet terjedelmű Petőfi-szótár, melynek megjelentetése (miként a mű előszavában olvasható) „az 1950-es évek közepén került (be) a nyelvtudomány ötéves tervének feladatai közé”, végül azonban csak az 1970–1980-as években került a szakmai közönség elé. A közel négyezer oldal terjedelmű gyűjteményből alapvetően az derül ki, hogy a Nemzeti dal szerzője rövid élete során 22 719 szótári kifejezést használt alkotóművészként. Ezzel az írói arzenállal nem kizárólag a költői életmű megalkotása során élt: az aprólékosan feltérképezett írói nyelv szavai között ugyanis a drámaíró, az útinaplót vezető, a műfordító és a levélíró Petőfi kifejezései is olvashatók.

Az egészen frissen elkészült Arany-szótár (amit egyelőre még a könyves szakma is csak hírből ismer) állítólag kísértetiesen hasonló mennyiségű frazeológiai egységet tartalmaz, mint a három és fél évtizeddel korábban elkészült Petőfi-opusz. A különbség „csak” az, hogy az éppen kétszáz éve született Arany János – akit a hét nyelven olvasó és sokat fordító Kosztolányi Dezső „az egész földgolyó” legnagyobb művészének tartott – költeményeinek megírása közben használt annyi kifejezést, mint Petőfi teljes szerzői corpusának megalkotása közben. A Beke József nagykőrösi tanár által sziszifuszi munkával összeállított Arany-szótárban 22 423 címszó szerepel, alig háromszázzal kevesebb, mint amennyit a legendás költőtárs papírra vetett. A Shakespeare-t, Arisztophanészt magyarra átültető, s kiterjedt levelezést folytató későbbi akadémiai főtitkár teljes életművének szókészlete nyilvánvalóan jelentősen felülmúlja a feleannyi ideig sem élt Petőfi szókincsét, már amennyiben e némiképp játékos írói versenyt az utókor azonos feltételek mellett „rendezi meg”.

©

Arany első helyezése egyelőre más lírikusokkal összevetve is megkérdőjelezhetetlennek tűnik. Az eddig közzétett – nem éppen nagyszámú – további költői szószedetek közül Juhász Gyula 1972-ben publikált dictionáriumában ugyanis 11 606, Balassi Bálint 2000-ben kihozott költői szótárában pedig csak 4735 szócikk található.

Az Őszikék alkotójával csupán egy enciklopédikus szerző, a magyar történelmi mitológiát megalkotni igyekvő Jókai Mór veszi fel a jelek szerint a versenyt, habár az ő esetükben is fennáll a veszély, hogy voltaképpen az almát a körtével hasonlítják össze. Az 1994-ben kiadott kétkötetes Jókai-szótár az életműnek ugyanis csupán a különleges, nehezebben megfejthető jelentésű kifejezéseit összegzi, nevezetesen a népnyelvi, az idegen és az archaikus szavakat. A XIX. századi írófejedelem mindenki által érteni vélt magyar alapszókincsét viszont már nem. Az Unikornis Kiadó Jókai-vademecumában így is 22 715 szócikk található. E mennyiség tehát deklaráltan nem a teljes írói szókincs tényleges terjedelmét jelzi (azt irodalmi berkekben legalább 40–45 ezerre becsülik), hanem talán csak azt a terjedelmet, amit a szerzetesi elszántsággal körmölő irodalomtörténészek (olykor egész munkacsoportok) még képesek letenni a „nemzet asztalára”. Vagy amennyit az üzleti alapon működő könyvkiadók egyáltalán hajlandók finanszírozni és megjelentetni.