#Jókai Mór
Nehéz lett volna megjósolni, de Indiába is eljutott Jókai sci-fije
Összművészeti eseményt szervezett a Magyar Vendégoktatói Hálózat és a Liszt Intézet Delhiben és Benáraszben a Jókai200 emlékév keretében. Gyenes Zsófia és Gróf Ferenc képzőművészek újraértelmezték a legolvasottabb magyar író kevésbé ismert, 1872 és 1874 között írt A jövő század regénye című művét. Azt akarták bemutatni az indiai közönségnek, hogy egy XIX. századi magyar szerző nagyon hasonló világban élt, mint amilyenben mi most: a pánik az a kulcsszó, amely Jókai korát összeköti a 21. századdal.
Jókai-filmpályázatot jelentett be Schmidt Mária, dokusorozat is készül az íróról
A Jókai-emlékévben több filmes pályázatot is kiírnak, az elbíráló szakmai zsűrit a Nemzeti Filmintézet állítja össze.
Rákay Philip szelleme kísértett az Orbán-beszéd zenés-zászlólengetős előjátékában
Március 15. helyett a méltatlanul agyonhallgatott Petőfi-film egyéves évfordulóját ünnepelték a Nemzeti lépcsőjén.
„Sexuális erotománia folytán beállt aggkori elmegyengeség” miatt vették volna gyámság alá a szerelmes Jókai Mórt
„Végre is az ember akkor nyúl a mézhez, amikor vágyik rá. Teljesen a Jókai magándolga az, amelyhez senkinek semmi köze” – írta Mikszáth Kálmán a kétszáz éve született Jókai Mór kései házasságáról. Ma sem tudni, érdekből vagy szerelemből ment-e hozzá egy húszéves színinövendék a nála 54 esztendővel idősebb, tekintélyes íróhoz. A frigyből országos botrány kerekedett, de még súlyosabb megaláztatás várt később az özvegyre, Nagy Bellára, akit zsidó származása miatt is támadtak.
Wesselényi megmentette, Petőfi kigúnyolta – Laborfalvi Róza még a halála után is szálka volt a Jókai-imádók szemében
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.
Sokkal több, mint kötelező olvasmány: mit kellene tanítani Jókai Mórtól Az arany ember helyett?
Miben előzte meg a korát, mit kellene tananyagba tenni tőle Az arany ember helyett, miért volt nagy dolog, hogy a fiatal Csehov paródiát írt róla, és hogyan segíthet a fake news felismerésében – erről beszélgettünk Szilágyi Márton irodalomtörténésszel Jókai Mór 200. születésnapja alkalmából.
Helyek, amelyek már nincsenek: Ada Kaleh, Jókai Mór „Senki” szigete
Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.
A populista demagógia előfutára volt Petőfi? - Ebből a könyvből kiderül
Az ellentmondásokkal terhes Petőfi–Jókai-kapcsolat érdekfeszítő sztorijai és Petőfi utóélete is terítékre kerül Szilágyi Márton A magyar romantika ikercsillagai című könyvében.
„Jókaival szemben merénylet a nagy regényeit hetedikeseknek tanítani”
Az iskola működése egy nagy színjáték. A politika előírja, mit kell „leadni” az iskoláknak, a tanárok úgy csinálnak, mintha megtanítanák, a diákok úgy csinálnak (vagy már nem is csinálnak úgy), mintha megtanulnák. Valójában pedig ontja a közoktatás a műveletlen tömegeket – véli Knausz Imre oktatáskutató, aki szerint a felső tagozatban nem a tananyagra kellene koncentrálni, hanem a diákok érdeklődését kellene felkelteni a világ dolgai iránt.
Takaró Mihály: Nem maradna a világirodalomból szinte semmi, ha Tóth Krisztina logikáját követnénk
Az irodalomtörténész szerint nem kritikai gondolkodású, hanem mérlegelni képes személyiségeket kell nevelni.
Nyáry Krisztián: A gyerekek jobban értenék Jókait, ha a kortárs írókkal együtt tanítanák
Herczeg Ferenccel nem az a probléma, hogy magasztalta Mussolinit, hanem az, hogy nincs ott a száz legfontosabb magyar prózaíró között, most pedig Mikszáth és Jókai mellé emelték. A regényei egy mai középiskolás számára olvashatatlanok – mondja az író, könyvkiadó.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
A kronologikus irodalomoktatás csapdájáról, a női szerepminták elavultságáról és az irodalom hatásmechanizmusáról is beszélt a HVG-nek adott interjúban Nyáry Krisztián.
Róth Elza: Heti nemzethalál – kultúrharc a Senki Szigetén
Tóth Krisztina szavaiban és szavai felhangosításában nincs semmi radikális. Csak az egész felvetés tévedés. Vélemény.
Tóth Krisztina és a kommentelők: amikor az irodalom nem több mint bunkósbot
Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy egy-egy kötelező olvasmány világképe nem tanórai, hanem „csak” praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is lehet egy fiatal olvasó számára, mint egy mű többi tulajdonsága.
Maruzsa Zoltán: Jókai nem lehet vita tárgya
Az államtitkár szerint jó, ha szakmai viták folynak arról, mely írók kerüljenek a tananyagba, de "nem írók véleménye fog dönteni".
A nemi szerepek ábrázolása miatt Az arany embert és a Bárány Boldizsárt venné le a kötelezők listájáról Tóth Krisztina
A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek – véli a költő és a két műben rémes dolgok vannak szerinte.
Jókainak is a koronavírusig kellett várnia, hogy lelepleződjön
Online oktatási céllal Milbacher Róbert író, irodalomtudós a magyar romantika irodalmi tévhiteiről rántja le a leplet.
Tóta W.: A kőszívű ország fiai
A HVG publicistája szerint lehet tiltakozni az új Nemzeti alaptanterv ellen, de fontosabb lenne, hogy készüljenek olyan segédanyagok a diákoknak, amelyekkel túlélhetik azokat az éveket, amíg ez a rendszer van hatalmon.
Csak azért is Jókai – évtizedek óta ő a magyarok kedvenc szerzője
Miközben a kötelező olvasmányok körüli vitában rendre felmerül, hogy Jókait talán már nem is értik a mai gyerekek, és érdemes lenne átgondolni az iskolai olvasmánylistákat, ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.