A 19. század végéig a különféle oktatási intézményekben csak november elején kezdődött meg a tanítás. Hetven éve pedig még az 1-es volt a jeles érdemjegy.
A tanév rendje csak 1876-tól írja elő a szeptembertől júniusig tartó szorgalmi időszakot, korábban november elején csengettek csak be az akkor még természetesen egészen más – nem a tömegoktatást biztosító – iskolákban.
II. József ugyan próbálkozott már a szeptemberi kezdéssel az 1786-os császári rendelet, de az csak az uralkodó haláláig, 1790-ig maradt érvényben. Az utód, II. Lipót késlekedés nélkül visszahozta a régi iskolai menetrendet, így az oktatás még közel egy évszázadon át csak az év utolsó előtti hónapjában vette kezdetét a különféle hazai tanodákban.
Az e heti HVG ténytárából az is kiderül, meddig kellett tanulnia az ifjúságnak a most Kásler miniszter által favorizált ógörögöt (1880-tól már felvehettek görögpótló tantárgyakat a gimnazisták), illetve hogy miként alakult az osztályzással való osztályzás, mi volt a 68 éve bevezetett ötjegyű skála előtt, mikor volt 7 vagy 6 jegyű, mikor csak 4, és persze, hogy mikor volt az 1-es a jeles.
Kiemelt képünkünk a Fortepan / Vértes Károly felvétele 1902-ből.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
