Az alapítványt egy sérült fiókához hívták ki, középkori állapotokat találtak. Az igazgatónő azt mondta: két éve nem látta a vitrineket – pedig elvileg naponta elmegy mellettük.
Ideológiai szempontból nemzetstratégiai ügy volt az oktatás, de szakmai szempontból nem, a Nemzeti alaptanterv most se nem nemzeti, se nem alap, se nem tanterv – mondja az Orbán-korszak oktatáspolitikájáról Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akit az egyházi iskolák kiváltságáról, szegregációról és a politika veszélyeiről is kérdeztünk.
Az iskola mai formájában erősíti az átalakulást az autoriter rendszerek felé – mondja Knausz Imre pedagógiai szakértő, a Miskolci Egyetem korábbi tanszékvezető docense. A kötött tananyag a műveltség ellen fordítja a felnövekvő nemzedéket, ez pedig elősegíti, hogy a politikai elit juttassa érvényre saját érdekeit. A generációk között növekvő szakadék sem könnyíti meg a tanárok dolgát. Hogyan lehetne segíteni mindezen?
Nagy érték a barátság, de az igazi jóbarátért tenni kell, az nem terem minden bokorban. A barátkozás folyamatát hosszú évek során tanuljuk meg. Sikereink, kudarcaink segítenek ahhoz, hogy barátokat találjunk és megtartsuk a barátságot.
A mai diákok már nemcsak tudást gyűjtenek, hanem megoldásokat keresnek – és közben újraértelmezik a tanulás fogalmát. Bemutatunk egy pedagógust, akinek a tapasztalatai és tanítványainak sikere jól mutatja, hogy a jövőben a kreativitás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség legalább olyan fontos lesz, mint a lexikális tudás.
Új lehetőséget nyit a magyarországi általános iskolák előtt a STRABAG Klassz Room Programja, amely három hazai intézmény számára biztosít esélyt arra, hogy akár bruttó 10 millió forintból megújítsa tantermeit. A kezdeményezés célja túlmutat egy egyszerű felújításon: olyan korszerű, inspiráló tanulási környezetek létrehozását támogatja, amelyek valódi hatással lehetnek a diákok mindennapjaira és teljesítményére.
Három éven át vizsgálták a kutatók, milyen hatással van a gyerekekre, ha az iskolában nem mobilozhatnak.
Hírműsorokból vette az ötletet a tanuló, aki az iskola helyett csavarogni járt.
Miután az igazgatótól hiába kértek engedélyt, hogy a pártrendezvényt az iskolából fotózhassák, megcsinálták anélkül is.
Közel egy tucat diák lett rosszul, a katasztrófavédelem szakértői kiérkezéskor már nem érezték a jelzett szagot.
A halottak között van az elkövető is, aki feltehetően saját magával végzett.
„A mai gyerekek nem hülyébbek, nem idegbetegebbek, nem rosszabbak, mint a régiek. Csak nagyon mások. Ehhez kellene alkalmazkodnunk, de nagyon gyorsan” – véli Pócsné Berkesi Zsuzsanna. Az Óbudai Gimnázium franciatanára szerint továbbra is rossz irányba megy az oktatás, de a pedagógusok belefásultak a tiltakozásokba. Interjú.
Két és fél éve meg kellett volna nyitnia az első ígéret szerint az egykori OPNI épületénél lévő bentlakásos elitiskolának, és ugyan az építkezés még nem kezdődött el, de így is sok pénzt elköltöttek.
Diákcsínyre gyanakodnak, az ügyben nyomozás indult.
Kovács Ildikó a húszas évei elején ismerkedett meg a harcművészetekkel, pár évvel később indította el először kifejezetten nőknek szánt önvédelmi kurzusát. Később gyerekeknek is elkezdett edzéseket tartani a VIII. kerületi teremben, ahol nem feltétlenül a párnák püfölésén van a hangsúly, hanem a különböző menekülési technikák elsajátításán és az önbizalom erősítésén.
Hiába ment el a rendőrségre és a polgármesterhez, nem tudtak neki segíteni.
Az iskola kilencedikes tanulója késsel érkezett az intézménybe, majd rátámadt a diákokra. Az áldozata holttestével szelfit is készített, mielőtt elfogták.
Az iskolás évek emlékezetes pillanatai nem a dolgozatokról vagy felelésekről szólnak, hanem a közösen átélt élményekről. Egy túra, egy sportverseny vagy egy suli buli szervezése életre szóló barátságokat hozhat.
A Dél-Budai Tankerületi Központ egy olyan listára hivatkozva nem adott engedélyt a Nem Adom Fel Alapítványnak órák tartására, ami sehol sem fellelhető.
Harminc országban mérték fel.
