#iskola




Mielőtt különórákra íratja be a gyerekét, jusson eszébe néhány tévhit

A gyereknevelésben a legnehezebb talán az, hogy sokszor nem a rossz szándék visz félre, hanem a túl jó. Azt hisszük, az okosság dicsérete önbizalmat épít, a sok különóra előnyt ad, a gyerek előtti veszekedések elrejtése megóvja őt, a testvérféltékenységet pedig több szeretettel lehet megoldani. Egy amerikai szerzőpáros szerint ezek közül több is makacs tévhit lehet. Kugler Judit pszichológus írása.


„Az oktatási rendszerünk olyan, mintha könyvből tanítanának úszni” – fiatalok a reformokról

Jelentősen átalakítaná a kormány a magyar oktatási rendszert: nagyobb önállóságot kaphatnak az iskolák és az igazgatók, felfüggeszthetik a pedagógusok teljesítményértékelését, visszatérhet a szabad tankönyvválasztás, és változhat a tanárok sztrájkjoga is. Emellett 35 perces tanórákat, kevesebb házi feladatot és több mozgást javasolnak az alsó tagozatban. A kormány az oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelését is bejelentette. De vajon mit gondolnak minderről a fiatalok? Örültek volna ezeknek az intézkedéseknek, ha már az ő középiskolás éveik alatt is bevezetik őket?


A jókislányság ára: miért betegítheti meg a lányokat az iskolai megfelelés?

A lányokról gyakran azt gondoljuk, hogy jobban illeszkednek az iskola világához: fegyelmezettebbek, szorgalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak, miközben a fiúkat sokszor mozgékonyabbnak, figyelmetlenebbnek vagy nehezebben kezelhetőnek látjuk. Csakhogy ennek a látszólagos előnynek ára is lehet. A túl jó alkalmazkodás pszichoszomatikus panaszokban, a családi és iskolai elvárások pedig később a matekos önbizalom, a pályaválasztás és a „nekem ez nem való” érzés kialakulásában is megjelenhetnek.




Átestünk a ló túloldalára a helikopterszülővé válással: a gyerekeink lelki immunrendszer nélkül tapasztalják a valóságot

A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?








Gloviczki Zoltán: „Ez nem normális! Ez azt jelenti, hogy hazudunk a gyerekeknek”

Ideológiai szempontból nemzetstratégiai ügy volt az oktatás, de szakmai szempontból nem, a Nemzeti alaptanterv most se nem nemzeti, se nem alap, se nem tanterv – mondja az Orbán-korszak oktatáspolitikájáról Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akit az egyházi iskolák kiváltságáról, szegregációról és a politika veszélyeiről is kérdeztünk.


Knausz Imre oktatáskutató: Az oktatás szépen beleillik a tudatlanság újratermelésének folyamatába

Az iskola mai formájában erősíti az átalakulást az autoriter rendszerek felé – mondja Knausz Imre pedagógiai szakértő, a Miskolci Egyetem korábbi tanszékvezető docense. A kötött tananyag a műveltség ellen fordítja a felnövekvő nemzedéket, ez pedig elősegíti, hogy a politikai elit juttassa érvényre saját érdekeit. A generációk között növekvő szakadék sem könnyíti meg a tanárok dolgát. Hogyan lehetne segíteni mindezen?



Ilyen, amikor a diákok a felnőttek problémáira adnak választ

A mai diákok már nemcsak tudást gyűjtenek, hanem megoldásokat keresnek – és közben újraértelmezik a tanulás fogalmát. Bemutatunk egy pedagógust, akinek a tapasztalatai és tanítványainak sikere jól mutatja, hogy a jövőben a kreativitás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség legalább olyan fontos lesz, mint a lexikális tudás.


Megújuló tantermek, inspirálóbb tanulás

Új lehetőséget nyit a magyarországi általános iskolák előtt a STRABAG Klassz Room Programja, amely három hazai intézmény számára biztosít esélyt arra, hogy akár bruttó 10 millió forintból megújítsa tantermeit. A kezdeményezés célja túlmutat egy egyszerű felújításon: olyan korszerű, inspiráló tanulási környezetek létrehozását támogatja, amelyek valódi hatással lehetnek a diákok mindennapjaira és teljesítményére.