Bejelentkezés  

Böjte Csaba: "Nem vagyok finnyás" - Nagyítás

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Erdély; Nagyítás; Böjte Csaba; Nyírő András; Wifi falu;

Böjte Csaba ferences szerzetes 1992-ben alakította ki az első árvaházat egy elhagyott dévai kolostorból, ma pedig már közel ötven gyerekotthont működtet Erdélyben. A nehéz sorsú lakóknak azonban szellemi táplálékra is égetően szükségük van. Csaba testvér ezért a netre megy. Erről és másról is mesélt, amikor fotóriporterünk elkísérte munka közben.

Kora reggel van, Csíkszeredán a Dévai Szent Ferenc Alapítvány új kollégiumának kápolnájába tart egy bentlakó lány. – Nálunk a beléptidíj a szegénységi bizonyítvány – mondja munkatársunknak a házat vezető nevelőnő, Zsóka. A kollégiumban lakó diákok rendszerint Böjte Csaba valamelyik otthonából érkeznek Csíkszeredára továbbtanulni, de sok környéken lakó elszegényedett család kéri gyereke felvételét a líceumhoz tartozó kollégiumba.

#1

Fotó:

Olyan nagy fákat kell ültetni, ahova az ég madarai leszállhatnak, megpihenhetnek, és amikor akarnak, továbbmehetnek; vagy prózaibban fogalmazva olyan csomagmegőrzőket működtetünk, ahova a szülő, amikor bajban van, nem este, az ajtó elé letéve, hanem fényes nappal írásban kérve beadhatja gyerekét – meséli Böjte Csaba. A ferences szerzetes fának dús lombjai között már közel kétezer lakó talált védelemre és otthonra.

#2

Fotó:

Közös imádság Csíkszeredán. – Amikor egy szülő segítséget kér tőlünk, akkor megnézzük, hogy milyen szinten sérült a család: lehet, hogy anyagi juttatással vagy jó tanáccsal sikerül a krízisen túllendíteni őket. De ha meghalt valaki, akkor prédikálni már nem elég, akkor többet kell tenni – fejtegeti a mindenki által Csaba testvérnek szólított szerzetes. – Ilyenkor, teszi hozzá, napközi otthonban, bentlakásos otthonban vagy kollégiumunkban helyezzük el a gyereket.

#3

Fotó:

– Ha a virágot megöntözik és a napfényre teszik, fejlődik. Akár a gyerekek, akik szépen talpra tudnak állni bármilyen nehézség után - meséli a dévai szerzetes. Sok olyan gyerekünk van, mondja, aki az óvodát nálunk kezdte, és idén végzi az egyetemet. – Azért hoztuk létre a csíkszeredai-csíksomlyói kollégiumot, hogy ide jöhessenek azok a gyerekek, akik a nyolcadik osztály elvégzése után folytatják a tanulmányaikat - magyarázza. A legtöbb faluban erre nincs lehetőségük. Csíkszeredán sokféle iskola közül választhatnak, így nekik is van rá esélyük, hogy felnőve értékes tagjai legyenek a közösségnek. Képünkön egy leendő kollégista, a gyerekotthon egyik lakója látható.

#4

Fotó:

Csaba testvér betér egy csíkszeredai élelmiszer-áruházba, ahonnan a tulajdonos felajánlásait, gyümölcsöt, háztartási szereket és csokoládét viszik tovább egy otthonba. – Nem vagyok finnyás, aki akar támogatni, azt elfogadom – meséli Böjte. – A román állammal is próbálunk együttműködni, s a településeken a polgármester beleegyezését kérjük a működéshez. Az egyház, az állam és a civil szféra egymást partnernek kell, hogy tekintsék. Vannak erők, amiket az állam tud megmozgatni, de egy öreg néni egy zsák krumplival nem fog bekopogtatni egy állami intézmény kapuján, ő szívesebben adakozik egy nem állami intézménynek. Így - érvel Böjte Csaba - a költségvetésnek is könnyebb, mivel egy magánintézménynek csak az állami intézményeknek adott fejkvóta tizede jár egy gyerek után. Az alapítvány otthonait viszont a helyiek jobban magukénak érzik, s ez erős integráló erő az ott lakó gyerekeknek.

#5

Fotó:

– Nagyon hiányzik a tudatos népnevelés a Kárpát-medencében – vélekedik Böjte Csaba. – A társadalom úgy gondolja, hogy aki kijött az iskolából, az már csiszolt gyémánt, rajta már nem lehet alakítani, pedig erre nagy szükségük lenne nekik is. Böjte Csabáék ezért indították el a főleg szegényeknek praktikus tanácsokat nyújtó weboldalukat, a teritettasztal.ro-t. A terített Asztalt az idehaza ugyancsak jól ismert Nyírő András alapítványával közösen terjesztik, például azokban a falvakban, ahol a Wifi-falu nevü közösségi internetszolgáltatás beindult.

#6

Fotó:

Napközi otthont látunk Esztelneken. Különös jelenség ez Romániában, ahol ezt a foglalkozást az állam nem tart fent. Mi úgynevezett kotlómamát alkalmazunk, aki az iskolában bukdácsoló, sérült családok gyerekeivel foglalkozik - vázolja a szerzetes. Van, ahol a napközi foglalkozás a helyi iskolában zajlik, s van, ahol a plébánián, van, ahol az alapítvány vásárolt ingatlant, meg olyan is, ahol a polgármester adott házat. Ezek éppen olyanok, mint a többi falusi ház, kis konyhával, ebédlővel.

#7

Fotó:

– Az az elképzelésünk, hogy a kotlómama a maga tizennyolc-húsz kis porontyával próbálja megvalósítani azt, amit minden családban nyújtani kellene a gyerekeinek: hogy puszit kapjanak, amikor hazajönnek az iskolából, hogy együtt főzöcskézzenek, hogy finomat egyenek együtt – mondja Böjte Csaba. – A fontos az, hogy ezt közösen, együtt tegyék, mint egy család, ne pedig intézményes kereteken belül, m ugyanis nem a délelőtti iskolát akarjuk délutánra kitolni, hanem a családmodellt szeretnénk megadni - teszi hozzá. Kettőtől négyig a gyerekek megtanulják a leckét, de ezt utána közös program követi: készülődés az anyák napjára vagy pásztorjátékra, egy jó kirándulás, majd közös szilveszter, közös nyári együttlét.

#8

Fotó:

Teli spájz az esztelneki napközi otthonban – a nevelők és a gyerekek közösen tesznek el télire befőttet és savanyúságot.

#9

Fotó:

Folyik a felújítás a tusnádfürdői bentlakásos otthon homlokzatán.

#10

Fotó:

Gyereklakók az alapítvány tusnádfürdői otthonában. – Míg a magyar jogalkotó egy nevelő számára előírja a maximálisan egy huzamban elvégezhető munkamennyiséget, addig a romániai a szabadság mennyiségét írja elő – tesz összehasonlítást Böjte Csaba. Romániában megoldható, hogy a nevelő állandóan a gyerek mellett legyen, ami elengedhetetlen: fontos, hogy a gyerekkel keljen, hallja, amikor szuszognak mellette este. Meleg teát hoz a gyereknek, amikor beteg, vagy fordítva, amikor a nevelő az. Ezek teszik a családot családdá, nem az, hogy valaki nyolc órában foglalkozik vele - vélekedik a ferences szerzetes. Szerintem emiatt van, hogy a mi gyerekeink nyugodtabbak, békésebbek és jobban teljesítenek – fűzi hozzá.

#11

Fotó:

Megszáradt ruhát szednek le a kertben a tusnádfürdői otthon nevelői. A ruhaszárító kötél mögött már gyenge áram van a kifeszített madzagban, hogy a télen gyakran felbukkanó medvéket elijessze.

#12

Fotó:

Böjte Csaba ritkán ül egy helyben, naponta több száz kilométert utazik, hogy bejárja az alapítvány által működtetett otthonokat és beszéljen a nevelőkkel. – Mi így dolgozunk, ilyenkor megbeszéljük a problémáinkat és bátorítjuk egymást; ez nagyon sok energiát ad mindegyikünknek – meséli.

#13

Fotó:

Míg fel nem épül az új kollégium, a kolostor felújított szárnyát használják a gyerekek Gyergyószentmiklós mellett. Alighogy elkészül a legfrissebb térkép az alapítvány által működtetett otthonokról, rendszerint már újra is kell rajzolni, mert máris nyílik egy újabb valahol.

#14

Fotó:

Böjte Csaba gyerekekkel a kovásznai bentlakásos otthonban. – Ha a kezemet levágják, nem konyhaajtót kell a helyére rakni, hanem protézist. Ha tehát valakinek a családja veszett el, akkor valami hasonlóra van szüksége – mondja hitvallását a szerzetes.

#15

Fotó:

#16

Fotó:

Tanuló gyerek az alapítvány bentlakásos kovásznai otthonában.

#17

Fotó:

József és Erzsébet négy gyerek nevelésére vállalkozott, miután saját fiuk elkezdte az egyetemet. – Nagyon üres volt a ház, és megbeszéltük a fiammal, hogy szeretnénk mi is segíteni. Az első pár napban még tartózkodóbbak voltak a gyerekek, de ahogy megszokták a biztonságot és a környezetet, nagyon megszerettek itt lenni – meséli Erzsébet.

#18

Fotó:

Böjte Csaba misét tart Sepsiszentgyörgyön. – EU-pályázatokon nem indulunk, viszont az is pályázat, amikor vasárnap prédikálok a templomban – mondja. – Ha jó a prédikáció, az meglátszik a perselyen is, az emberek jönnek és adakoznak. 98-ig állami monopólium volt a gyereknevelés, mi ezt addig fű alatt csináltuk, és hozzászoktunk, hogy csendben dolgozunk. Mi kisebbség vagyunk itt, úgy gondolom, hogy nem kell feleslegesen irritálnunk senkit.

#19

Fotó:

Böjte Csaba könyvét dedikálja egy templomban Sepsiszentgyörgyön. – Az itteni és a Magyarországi 1 százalékokból nagyon sokat kapunk, és ez hatalmas segítség nekünk, ebből minden évben rendbeszedünk egy épületet, idén a csíksomlyóit – meséli. – Ha ezt EU-s pályázatból tennénk, az olyan sokáig tartana, hogy örülnénk, ha már a tervek készen lennének – ez nekem kicsit lassú.

#20

Fotó:


A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett weboldal elérhető a http://www.teritettasztal.ro/ címen.
Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X