Pavló Péter
Pavló Péter

A kutatásokat segítő számítógépeknek egyre több információt kell feldolgozniuk, ami folyamatosan növeli a műveleti időt, éppen ezért olyan megoldásra volt szükség, ami hosszú távon is hatékony segítséget nyújt az adatok kezelésében. A ’90-es évek végén indult be az első olyan projekt, melyben saját számítógépének erőforrásait felajánlva bárki csatlakozhat a különböző kutatásokhoz. Az 1999-es indulás óta számos hasonló projekt jelent meg, napjainkban pedig már a mobilunk és táblagépünk segítségével akár a buszon utazva is segíthetünk megtalálni a rák vagy az AIDS ellenszerét.

Az ezredfordulón a kaliforniai Berkeley Egyetem professzorai ismerték fel elsőként a problémát, mely szerint a technológia fejlődésének köszönhetően akkora adatmennyiség állt a rendelkezésükre, hogy azt saját erőforrásból már nem tudták (időben) hatékonyan feldolgozni. Mivel az újabb szuperszámítógépek csatasorba állítása rengeteg pénzt emésztett volna fel, ráadásul csak ideig-óráig nyújtottak volna megoldást, olyan rendszerre volt szükség, amely olcsó, ugyanakkor hosszú távon fenntartható.

Az internet analógiájára jött a hálózatos ötlet, hogy az átlagfelhasználók számítógépeit vegyék igénybe. Igaz, ezek számítási kapacitása jóval kisebb, mint az egyetemen használt, kifejezetten a kutatásokhoz készített társaik teljesítménye, ugyanakkor ha megfelelő mennyiségű gépet sikerül csatasorba állítani, a feldolgozás jóval hatékonyabbá válhat. A szakemberek ezt a logikát követve dolgozták ki a nyílt hálózati számítási infrastruktúrára alapozó BOINC projekt, melynek kliensszoftverét bárki könnyen telepítheti számítógépére. A kutatók a mobileszközök terjedését sem hagyták figyelmen kívül, így a program már androidos mobilokra és táblagépekre is letölthető.

Sok számítógép sokra megy
©

Persze amellett, hogy a kezdeményezés kutatói oldalról támogatásra talált, a felhasználókat is érdekeltté kellett tenni abban, hogy beszálljanak egy-egy projektbe. Mivel pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, ezért a rendelkezésre álló lehetőségekkel kellett operálni a Berkeley-n: a szoftver egy egyszerű (és látványos), bárki számára könnyen megérthető és kezelhető felületet kapott, első projektnek pedig olyat kellett választani, amire könnyen mond igent bármelyik júzer. Így esett a választás a SETI-re, a [email protected] projektben a világűrből fogott rádiójeleket analizálásában segédkezhetünk. A BOINC-on belül ez mindmáig az egyik legnépszerűbb projekt – elvégre ki ne akarná, hogy éppen az ő számítógépe találjon meg egy idegen civilizációt?

A siker láttán elindult a többi projekt is, jelenleg 43 kutatás közül választhatunk, melyek közt ott van az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) által gründolt kihívás is. A magyar matematikai kihívás mellett segíthetünk megtalálni a malária ellenszerét, csatlakozhatunk klímakutatáshoz, de választhatunk olyan matematikai témájú kutatást is, mint például az ABC-sejtés.

©

Játék határok nélkül

A BOINC sikereit és a program iránti érdeklődést kihasználva számos olyan projektet találhatunk, amelyekhez kapcsolódva segíthetjük a kutatók munkáját. A rákkutatással foglalkozó brit Cancer Research az Amazon, a Facebook és a Google szakembereivel közösen játék formában fejlesztett le egy olyan alkalmazást, ami nagyban megkönnyíti a kutatás során felgyülemlett adatmennyiség feldolgozását. Így született meg a Play to Cure: Genes in Space nevű mobilos játék, amely iPhone-ra és iPadre valamint androidos készülékekre is letölthető, használatával pedig mi is segíthetünk a kutatóknak, például úgy, hogy a buszon, utcán, étteremben, várakozás közben játszunk néhány percet. Míg mi a világűrben lövöldözünk, a mobilunk a háttérben a több ezer tumorból származó genetikai adatokat segít feldolgozni.

A 2013-ban Németországban elindított Loss of the night program is hasonló, közösségi alapokon nyugszik. A kutatás az adott környezet fényszennyezettségét méri, ezzel együtt pedig azt kutatja, hogy ennek milyen hatása van a környezetre és az emberre egyaránt. Az azonos nevű androidos alkalmazást letöltve azt vizsgálhatjuk meg, hogy a tartózkodási helyünkön hány csillag látszódik az égen – figyelembe véve természetesen azt, hogy épp borult, vagy esős az időjárás, illetve, hogy a Hold fénye mennyire befolyásolja a láthatóságot. Az így megkapott adatokat a GPS-koordináták alapján tárolja a rendszer, így a kutatók biztosabb információhoz jutnak, hogy a világ mely részén milyen mértékű a fényszennyezés.

Ilyen lenne a nagyvárosok égboltja, ha nem lenne fényszennyezettség
©

Amellett, hogy az alkalmazással a felhasználó segítheti a kutatást, tanulhat is, a mobil ugyanis az éjszakai égbolt iránytűjévé válva mutatja meg, melyik csillagképet épp hol kell keresnünk, illetve az adott helyen állva épp milyen csillagokat láthatunk.

Tessék vigyázni

A mobilunk, táblagépünk, számítógépünk erőforrásait igénybe vevő projektek igen szórakoztatóak, ugyanakkor nem árt átgondolni, melyik kutatást és milyen mértékben szeretnénk támogatni. A számítási kapacitás felhasználása folyamatos munkát ad a laptopunknak, így az csökkentheti például a processzor élettartamát.

De a mobil eszközök esetében is van néhány dolog, amire jó, ha figyelünk. Mivel a háttérben dolgozik a hardver – ez megfelelő beállításokkal kiküszöbölhető –, így a készenléti idő is drasztikusan csökkenhet, ráadásul az appok használata jelentős adatforgalommal járhat, így attól függően, hogy milyen mobilos internetcsomaggal rendelkezünk, érdemes előtte letesztelni, mekkora adatforgalmat bonyolít a program.

Aktív pihenés

Aki a gépének/mobiljának élettartama miatt aggódik, és ezért gondolkodik azon, hogy szerepet vállaljon a különböző kutatásokban, azoknak jó hírünk van: nemcsak erőforrással, a saját időnkkel is segíthetjük a tudósok munkáját. A citizen science kifejezésre keresve számos olyan projektet találunk a neten, ami a több szem többet lát elven alapul, és nem hardver, csupán emberfüggő. Ezeknél egy bizonyos szabályrendszer alapján kell megfigyelni a kutatás különböző elemeit (például egy felvételt a világűrről, a Napról stb.), majd ha úgy érezzük, a megfigyelési szempontok alapján valamit látni vélünk, azt jelezhetjük a projekt gazdájának. Ezekben természetesen nem feltétlen hisznek el nekünk mindent – az alapszintű rostálással egyszerűen rengeteg időt és energiát spórolhatunk egy-egy kutatásnak –, de mivel a rendszerek több felhasználónak mutatják ugyanazokat a mintákat, többen nézik át ugyanazt az adatot, nagyobb eséllyel lehet pontos az eredmény is.

Az egyik legtöbb projektet tömörítő oldal a Zooniverse, ahol kedvünkre választhatunk az űrrel, a klímaváltozással, a régészettel, a természettel és a biológiával foglalkozó kutatások közül. Egy rövid regisztráció után kiválaszthatjuk a nekünk legjobban tetszők projektet, majd az indítást követően a segédletet végigolvasva mi is megkezdhetjük a vizsgálódást. A Hold felszínén például a krátereket kell megjelölni (egy-egy adott képen), de kutathatjuk a Mars felszínét is – itt ráadásul magyar nyelvű segédletet kapunk. Sajnos a kutatási oldalak többsége egyelőre nem mobilbarát, ezeket csak számítógépről tudjuk használni.

©

A gyűjtőoldalak mellett természetesen külön-külön is kereshetünk magunknak projektet. Választhatjuk például a napfoltok kutatását, ahol két napfolt közül kell eldöntenünk, melyik a komplexebb, de kutathatjuk az óceán mélyét is, ahol az adott képen nekünk kell bejelölnünk, hogy mi látható rajta (hal, kagyló, tengeri csillag, rák stb). Mivel az ilyen projektek laikusok számára készültek, ezért a segédleten kívül arra is lehetőségünk van, hogy a többi felhasználóval vitassunk meg egy-egy képet, amelynél esetleg kevésbé vagyunk biztosak felfedezésünkben.

Aki esetleg a természetet érintő kutatások iránt érdeklődne, annak a WildlifeLog gyűjtőoldalt ajánljuk jó szívvel, de létezik nyelvészeti projekt is, egy egyszerű jelölős játék segítségével pedig az agykutatóknak nyújthatunk nagy segítséget.

Ha ez a cikk érdekes volt, hasonlókért lájkolja a hvg.hu Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!