A gyártóiparban dolgozók közül sokan félnek attól, hogy az újabb ipari forradalom miatt elveszíthetik az állásukat. A félelem nem alaptalan: a Világgazdasági Fórum januári előrejelzése szerint az ipar 4.0-a a társadalmi-gazdasági, valamint demográfiai változások miatt jelentős átrendeződést eredményez a munkaerőpiacon. A szakértők szerint 2020-ig a világ 15 legfejlettebb és feltörekvő gazdaságában – a különböző iparágakat összeadva – több mint 5 millió munkahely szűnhet meg.

A termelés és az IT-s megoldások összefonódása ugyanakkor nemcsak elbocsátásokat eredményez. A cégek a jelenleginél jóval rövidebb idő alatt nagyságrenddel több terméket tudnak majd előállítani, hála a hálózatra kötött eszközöknek. A Siemens szerint a szenzorokkal ellátott munkagépeknek és szerszámoknak köszönhetően a munkafolyamat minden pillanatában tudni fogja a dolgozó, hogy épp milyen fázisnál tart a gyártás, és ha valami problémát észlelne a rendszer, azonnal ki tudja venni a hibás darabot.

Itt van például a wifis fúrógép.

Milwaukee

A megnövekedett termelés azonban nemcsak nagyobb bevételt jelent, de gyorsabb és precízebb munkavégzést is igényel – a profit növelése (és egy idő után már csak a szintentartása) érdekében alkalmazkodniuk kell a vállalatoknak. Itt léphetnek be a képbe a virtuális- és a kiterjesztett valóság szemüvegei is.

Nem kell többé prototípus

A Microsoft már tavaly megmutatta, mire képes csodaszemüvegként is emlegetett, HoloLens nevű készüléke. A fizikai valóságot a virtuálissal vegyítő, kiterjesztett valóságra (AR) alapuló szemüveg nem csak otthon, játék közben érdekes, hanem a munka frontján is. Ráadásul már rögtön az ipari folyamat elején, a tervezésben. A 3D-s modelleket a szemüvegen keresztül nézve anélkül tervezhetünk meg egy terméket, hogy közben nem kell harminchétféle prototípust megépítenünk – mégis majdnem úgy „használhatjuk”, mintha kézzel fogható lenne. Mivel az így létrehozott tárgy bárhol és bármikor módosítható, ezért nemcsak a prototípus legyártásán, de a tervezési fázisokon is rengeteget lehet spórolni.

De nem csak a gyártásban, a szervizelésben is komoly segítséget jelenthet a kiterjesztett valóság. A nehézgépeket készítő és szervizelő amerikai Caterpillar 2015 végén mutatta be, a dolgozók hogyan használják majd a jövőben az AR-szemüveget. A kiterjesztett valóság alkalmazása ezen a téren különösen hasznos lehet, a látottakat ugyanis egy „egyszerű” munkavállaló közvetítheti egy profi szervizeshez, aki távolról irányíthatja őt abban, pontosan mit kell csinálni a javításra, ellenőrzésre váró géppel.

Hasonlóan hasznos lehet a kiterjesztett valóság akkor is, ha nem egy szervizben, hanem egy raktárban, vagy összeszerelő üzemben dolgozik az ember. A német Bechtle nevű cég által fejlesztett szemüvegen keresztül utasításokat kapnak arra vonatkozóan, hogy melyik munkadarabot hová kell szállítani a csarnokon belül, az eléjük vetített képen pedig azonnal látják, hol található az alkatrészből még. Az különböző dobozokat, ládákat vonalkóddal látták el, a szemüveg ezt leolvasva tudja azonosítani a benne lévő eszközt és annak pontos helyét. Hasonló vonalkódos rendszer persze ma is működik, ám a szemüveg segítségével a dolgozó mindkét keze felszabadul, ami egy pakolás esetében kifejezetten előnyös, gyorsítja a munkát.

Betanítás, továbbképzés VR-módra

A virtuálisvalóság-eszközök szintén hasznos kellékei lesznek az ipar 4.0-nak, igaz, nem feltétlenül termelési szempontból. Az eszköz segítségével a cégek a jelenleginél hatékonyabban tudják majd betanítani a leendő kollégáikat, a gyakorláshoz ugyanis nem kell külön biztosítani az anyagokat, munkadarabokat, vagy bizonyos területek (például gyógyszeripar) esetében nincs szükség arra, hogy szimulált gyakorlókörnyezetet építsenek fel. A miskolci Bay Zoltán kutatóintézetben például az erőművek dolgozói számára fejlesztettek egy olyan platformot, ahol különböző mozdulatsorokat lehet gyakorolni.

A virtuális valóság egy másik nagy előnye, hogy a segítségével a gyárakat, gyártósorokat már a felépítésük előtt modellezhetjük vele, ezen keresztül bizonyos értelemben „kipróbálhatóvá” válik, miként folyik majd az adott helyszínen a termelés. A VR-technológia segítségével már jó előre kitapasztalható, hogyan állítható át az adott gyártósor egy másfajta gyártási technológiára.

Mindezek mellett a VR-szemüveg segítségével már a gyár felépítése előtt sétát tehetnek a leendő dolgozók, így a környezetet sokkal hamarabb kiismerhetik, mint hogy a munka megkezdődne. Ennek köszönhetően hamarabb és jóval gördülékenyebben indulhat meg a termelés, mint a „hagyományos” esetben.