Ocskay László

Az 1893-ban született Ocskay László a legendás történelmi család leszármazottja volt. Őse, Ocskay László brigadéros számos győzelmet aratott a kurucok élén, de utóbb átállt a labancokhoz, ezért II. Rákóczi Ferenc kivégeztette.

A későbbi zsidómentő tüzértisztként súlyosan megsebesült az első világháborúban, ám a proletárdiktatúra leverésekor, 1919-ben önként csatlakozott Horthy hadseregéhez. A két világháború között egy amerikai cég, a Dunántúlon olajkutakat működtető Vacuum Oil vezérképviselőjeként dolgozott. Németországba szállítottak kőolajat, jó német és osztrák kapcsolatai voltak, amelyek jól jöttek késöbbi embermentő munkája során.

Ocskay 1943-ban önként bevonult. Egy zsidó barátja, dr. Wilhelm György rábeszélte, hogy parancsnoksága garantálhatja a munkaszolgálatosok életben maradását. Elvállalta egy kisegítő munkásszázad parancsnokságát, a 101/359 számú, ruhagyűjtő századét. Az alakulat téli ruhákat gyűjtött és küldött ki a frontra a harcoló katonáknak.

1944. március 19., Magyarország német megszállása után Ocskay alakulata segítségével igyekezett minél több zsidót megmenteni. A gettó felállítása után a Síp utcából Zuglóba, a zsidó gimnázium Abonyi utcai épületébe telepített alakulat hivatalosan egyenruhákat varrt az SS számára. Ezt Ocskay László intézte el a kapcsolatai révén. Ennek ürügyén mintegy két és félezer menekültet láttak el az iskolaépületben. Egyidejűleg Ocskayék felvették a kapcsolatot a Nemzetközi Vöröskereszttel is, és a védelmük alá helyezték magukat.

A százados képes volt megszervezni a bujkálók élelmiszerrel és gyógyszerrel való ellátását. Ocskay elsősorban a Vacuumtól szerzett élelmiszert: az amerikai olajcégnek jelentős birtokai voltak, amelyeken komoly élelmiszertartalékokat halmoztak fel, felkészülve a rosszabb időkre. Segítette őket a Nemzetközi Vöröskereszt és Raoul Wallenberg csapata is. Mivel a század honvédségi állományba tartozott katonai raktárakból is vételezhettek élelmiszert, gyógyszert. Mindebből az ostrom végéig, bár egyre szűkösebben, de meg tudott élni a két és fél ezres tömeg.

A "munkaszázad" felkeltette a nyilasok figyelmét, akik többször megpróbáltak a gimnáziumba behatolni. A fegyveres pártszolgálatosok ellen Ocskay keményen fellépett, előfordult, hogy csőre töltött fegyverrel fenyegette meg a nyilasokat. Sőt, a németek védelmét is igénybe vette, akik egy Waffen-SS különítményt küldtek az iskola őrzésére. A németek együttműködésében szerepet játszott, hogy jó pontokat akartak gyűjteni a várható összeomlás előtt.

1945 januárban a Vörös Hadsereg felszabadította Zuglót. Az Ocskay által megmentett két és fél ezer üldözött között volt Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Ede olimpiai bajnok kardvívó, Ráday Imre színész, Kellér Dezső humorista. Ocskay László védenceinek jókora szerencsével, nemcsak a deportálást és a nyilas terrort, de a szovjet lágereket is sikerült megúszniuk. A munkásszázad férfi tagjait az orosz katonák útnak indították Gödöllő felé, a gyűjtőhelyre, ahonnan egyenes út vezetett volna a Szovjetunióba, de Sashalomnál sikerült megszökniük a tömegből.

A kommunista diktatúra üldözni kezdte Ocskay Lászlót nemesi származása, a Horthy hadseregben játszott szerepe és német kapcsolatai miatt. Ocskay 1948-ban elhagyta Magyarországot, az Egyesült Államokba ment, ahol szerény fizetésért éjjeliőrként dolgozott. 1966-ban halt meg, Ha itt marad, minden bizonnyal vádlott lett volna a Vacuum Oil, a MAORT és a Shell munkatársai ellen indított koncepciós perekben.

Személye egészen az 1990-es évek elejéig feledésbe merült, akkor indítványozták a megmentettek, hogy állítsanak méltó emléket a századosnak. Az embermentő emlékére fát ültettek a jeruzsálemi Yad Vashem múzeum kertjében és most a tiszteletére emlékhelyet avatnak a Városligetben. Szita Szabolcs történész legújabb tanulmányát, amely a közeljövőben jelenik meg a háborús embermentésekkel foglalkozó füzetsorozat darabjaként, Ocskay László tevékenységének szentelte.

Pelle János