Legyen szűz, de legyen ügyes a szeretkezésben – körülbelül ezt követeli a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottsággal karöltve Magyarországtól. Mint a kormánnyal folytatott tárgyalások nyilvánvaló kudarca jelzi, ennek valóban nehéz eleget tenni. A két nemzetközi szervezet nyilatkozataikban leróják ugyan az udvariassági köröket (IMF: Magyarországon jelentős előrehaladást sikerült elérni a gazdasági helyzet javításában EU: üdvözöljük az új kormány elkötelezettségét a 3,8 százalékos költségvetési hiánycél elérése mellett), de jottányit sem engedtek kemény követeléseikből. Miközben határozottan ellenzik a bankadót, (IMF: „a pénzintézetek tervezett megadóztatása akadályozza a növekedést és a hitelnyújtást”, EU: „a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti”) ragaszkodnak a szigorú deficitcélok betartásához. Strukturális reformokat követelnek, de ehhez nem adnak mozgásteret. Együttérzésüknek adnak hangot, amiért a magyar költségvetésben mind a bevételi (lefordítva: adóemelés) mind a kiadás oldalon (lefaragás) súlyos intézkedéseket kell hozni, de azért „még nagyobb erőfeszítéseket” várnak el a kormánytól, többek között sürgetik a veszteséges állami nagyvállalatok szanálását.

Az EU nyilatkozata még az  IMF közlemémyénél is kritikusabb.  A magyar kormánynak „több időre” lesz szüksége, hogy számos kérdésben, így a tömegközlekedést, az egészségügyet érintő szerkezeti reformokról további pontosítással szolgáljon. Kiszámítható környezetet várnak el a hazai és a külföldi befektetők számára, továbbá sürgetik a kormányt, „tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét”. Számos aggasztó lépést tapasztaltak, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését.

Ezek után mind a Valutaalap, mind az EU küldöttsége úgy döntött, hogy a felülvizsgálat lezárását elhalasztják, és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatják.

Ehhez képest mintha Matolcsy György egy másik tárgyaláson vett volna részt. A miniszter szombaton kiadott közleményében azt fejtegette, hogy az IMF/EU küldöttség „elismeréssel méltatta” a bankadó tervezett bevezetését, de még a költségvetési felügyelők kiküldését is. Ugyanakkor egy szóval sem említi, hogy a két szervezet nemcsak a bankadót és a költségvetési felügyeleti rendszer késedelmes bevezetését bírálta, hanem közvetve megerősítette: jobb, ha a kormány Simor Andrást, 8 milliós havi fizetésével együtt, békén hagyja. Nem szólt arról a miniszter, hogy tárgyalópartnerei bírálták a tömegközlekedés szerkezeti átalakításának halasztgatását, azt, hogy sem erről, sem más tervbe vett reformokról, így az egészségügy átalakításáról a magyar kormány nem tudott pontos felvilágosítást adni. 

Nem utalt rá, nem kommentálta Matolcsy az Európai Bizottság közleményének azt a kitételét sem, miszerint „a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetők, és azok az uniós joggal is ellentétesek lehetnek”. Korábban jelentettük, hogy a tárgyalásokról kiszivárgott: a két szervezet képviselői nehezményezték, hogy Orbán 29 pontos programjának benyújtása előtt nem konzultáltak velük a magyar illetékesek. Azért kellett volna, hogy megbizonyosodjanak azok IMF- illetve EU konform voltáról. Mindent összevetve, talán jobb lett volna, ha Orbán -- akin a döntések állnak vagy buknak -  a 29 pont értelmi szerzője, már a tárgyalások korai szakaszában részt vesz a megbeszéléseken, és nem az utolsó előtti napon fogadja a látogatókat. 

Új, veszélyes helyzetbe került az ország, a kormánynak nyilvánvalóan mihamarább intézkedni kell, ha nem akarja, hogy a tárgyalások megszakadásának súlyos gazdasági, pénzügyi következményei legyenek.  Mindenesetre némi szorongással vártuk a devizapiacok hétfői nyitását - mint utóbb kiderült, joggal.

H.R.