Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Két hete tartanak a franciaországi zavargások. A hvg.hu munkatársai ezúttal két, erőszak sújtotta, Párizs környéki elővárosban jártak. Képes beszámoló.
Párizsi kisebbségek |
A kisebbségek egyszerre jelentenek kihívást a város vezetésének, illetve teszik varázsos világvárossá Párizst. Közigazgatásilag a város lakossága mindössze 2,1 milliós, a zavargások tűzfészkének számító elővárosokat is beleértve azonban megközelíti a 11 milliót. |
A hetvenes-nyolcvanas években azonban egy nagyszabású rehabilitációs program révén némi változás állt be: a párizsi metróvonalat meghosszabbították idáig és kiépítették az RER-t, majd a villamos vonalat. A fejlesztések új vállalatokat és ingatlan-vállalkozókat vonzottak a városba. A régi házak egy részét felújították, és olyan sétálóutcákat alakítottak ki, amelyek a párizsiakkal vetekszenek. Itt telepedett meg a több tízezer diák campusaként szolgáló legújabb, VIII-as számú párizsi egyetem, és ebben az elővárosban épült fel az 1998-as labdarúgó-világbajnokságnak is otthont adó Stade de France.
Éppen ezért sok párizsi szemében a kilencvenhatezer lakosú Saint-Denis a pozitív példa arra, miként lehet egy lepukkant munkásvárosba életet lehelni. És emiatt váltott ki döbbenetet, amikor a pozitív példáról a minap kiderült, nem sokban különb a többi elővárosnál, hiszen itt is gyújtogatnak, randalíroznak.
Ráadásul itt nem a gettóban külön „falvaknak” számító sivár lakótelepeken, hanem a belvárosban: az elmúlt napokban a Saint-Denis-i bazilika mögött gyújtottak fel autókat. A boltok ablakain és a KRESZ-táblákon a napok óta tartó erőszak elleni tüntetésre invitál egy helyi civil szervezet. A demonstráció időpontja (november 10.) jelzi: nem remélik, hogy a hétfő este hozott kormányzati intézkedések hatására maholnap véget érnek a zavargások.
Gazdag város, szegény lakókkal
Közel a bazilikához bukkantunk rá a helyi hetilap, a Le Journal de Saint-Denis szerkesztőségére. Ahhoz képest, hogy az utcáról estünk be teljesen ismeretlenül, a szerkesztők készségesen irányítottak az utcai erőszakról tudósító kolléganőjükhöz, a negyvenes évei elején járó Juliette Seydihez. A 20 éve alapított, kizárólag helyi ügyekkel foglalkozó lap jelentős befolyással bír Saint-Denisben, a lakosok ugyanis ingyen kapják. Seydi szerint orgánumuk független, még a politikától is, bár ezt némi fenntartással is kezelhetjük, hiszen az újság költségvetésének hatvan százalékát a (kommunista) városvezetés biztosítja.
„A szociális igazságosságot és az antirasszizmust, mint értéket, képviseljük” – helyez képbe. „Városunk gazdagnak számít a többi elővároshoz képest, rengeteg vállalat van itt, amelyek jelentős iparűzési adót fizetnek, ennek ellenére a lakosok nagyon szegények, mivel ezek vállalatok saját bérmunkásaikat alkalmazzák, nem a helyieket” – magyarázza. Mint mondja, a városban az éhenhalás szélén álló helyi civil szervezetek finanszíroznak kevés pénzből olyan programokat, amelyeket állami intézményeknek kellene pénzelniük jóval nagyobb forrásokból.
Kinyomtatom
Elküldöm
