szerző:

Az Európai Bizottság közzétette kifogásait az adatvédelmi hivatalt és az igazságszolgáltatást érintő szabályokkal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság honlapján közzétette kifogásait az adatvédelmi hatóságot és az igazságszolgáltatást érintő magyarországi szabályozással kapcsolatban, amelyek miatt - a jegybanktörvény mellett - az uniós végrehajtási intézmény kedden kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen.

Az új magyar szabályozás alapján 274 bírát - köztük a Legfelsőbb Bíróság egyes bíráit is - az uniós szabályokkal ellentétesen kötelezően nyugdíjaznak, a kormány továbbá olyan hatalmat kap az adatvédelmi hivatal felett, amely ellentétes az uniós szerződésekkel, azok ugyanis megkövetelik a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségét - olvasható a közleményben.

Mint a bizottság fogalmazott, az igazságszolgáltatást érintő jogsértési eljárás középpontjában a bírák és az ügyészek megváltoztatott nyugdíjkorhatára áll, Magyarország ugyanis a bírák, az ügyészek és a közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárát 2012. január 1-jei hatállyal 70 évről az általános korhatárra, jelenleg 62 évre csökkentette.

A foglalkoztatásbeli egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést - mutatnak rá, kifejtetve: az EU bíróságának joggyakorlata értelmében objektív és arányos indokokra van szükség ahhoz, hogy egy kormány úgy dönthessen, egy csoport nyugdíjkorhatárát leszállítja, míg a többiekét nem.

Magyarország esetében a bíróság nem talált olyan objektív indokot, amely alátámasztaná, hogy a bírák és az ügyészek más csoportoktól eltérő elbírálás alá essenek, különösen akkor, amikor egész Európában fokozatosan emelik, nem pedig csökkentik a nyugdíjkorhatárt - emelték ki. Szerintük a helyzetet jogi szempontból még vitathatóbbá teszi, hogy a kormány a bizottsággal már közölte: az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni.

©

Mint írták, az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően a bizottság a bíróságok szervezetére vonatkozó új szabályozásról is további tájékoztatást kér Magyarországtól. A törvény értelmében az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosulnak a bíróságok működésének rendjére, az emberi erőforrásokra, a költségvetésre és az ügyek elosztására vonatkozó jogkörök.

A bizottság szerint a bíróságok működési rendjét illetően nincs többé testületi döntéshozatal vagy egyéb megfelelő biztosíték, egy személy dönt az igazságszolgáltatást érintő minden fontos kérdésben, beleértve a bírák kinevezését is. Ezen kívül a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit 2009 júniusában hat évre választottak meg, megbízatásának lejárta előtt, a tavalyi év végén megfosztották tisztségétől - idézték fel, megjegyezve: ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság volt bírái közül néhányan az annak helyébe lépő új Kúria bíráiként kitölthetik megbízatásukat.

Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos ügy azzal függ össze, hogy Magyarország úgy döntött, létrehozza a 2012. január 1-jétől az adatvédelmi ombudsman hivatala helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, e döntés következtében pedig a 2008-ban kinevezett adatvédelmi ombudsman hatéves megbízatása idő előtt megszűnik. Nincsenek átmeneti rendelkezések, amelyeket 2014-ig, vagyis az ombudsman jelenlegi megbízatásának lejártáig kellene alkalmazni - írja a bizottság. Hozzáfűzték, hogy az új szabályozás értelmében a miniszterelnök és a köztársasági elnök önkényesen felmentheti a hatóság elnökét.

A közleményben hangsúlyozták: az adatvédelmi biztosok függetlenségét az EU működéséről szóló szerződés 16. cikke és az alapjogi charta 8. cikke garantálja. Ezen kívül az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályozás megköveteli, hogy a tagállamok teljesen függetlenül eljáró felügyelő hatóságot jelöljenek ki - közölték. Emlékeztettek, ezt az EU bírósága is megerősítette: egy korábban hozott ítéletében hangsúlyozta, hogy az adatvédelmi ellenőrző hatóságoknak menteseknek kell lenniük minden külső befolyástól, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett befolyását is.

Felidézték, az Európai Bizottság tavaly jelezte, hogy nyomon követi a Magyarország új alaptörvényével kapcsolatos fejleményeket, tekintettel az Európa Tanács, egyes európai parlamenti képviselők és mások által megfogalmazott aggályokra. Az elmúlt hónapokban a bizottság szoros kapcsolatban állt a magyar hatóságokkal az alkotmány végrehajtására szolgáló sarkalatos törvények tervezeteinek elkészítésekor - írták. Megjegyezték: José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding és Olli Rehn alelnökök decemberben levélben is hangot adtak aggályaiknak, továbbá Neelie Kroes alelnök tavaly többször is felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

A közleményben kitértek arra is, hogy a bizottság már tavaly januárban fellépett a magyar médiaszabályozás négy olyan pontjának módosítása érdekében, amely nem felelt meg az uniós jognak.