#igazságszolgáltatás

„Komoly szaktekintély”, „remek választásnak tűnik” - Bemutatjuk Görög Mártát, a Tisza-kormány leendő igazságügyi miniszterét

Szegeden az egyik legkomolyabb jogász szaktekintély, és emberileg is jó választás – a meglepetés után ezek voltak az első vélemények Görög Mártáról, akit Melléthei-Barna Márton visszalépése után jelölt igazságügyi miniszternek Magyar Péter leendő kormányfő. A szegedi jogi kar dékánjára komoly feladatok várnak az új kormányban, és fontos szerepet játszik majd az uniós források hazahozatalában is.


Orbán Viktor sorsa főosztályvezetői szintű beosztottak kezében lehet

A Medián friss kutatása alapján a magyarok jelentős része bíróság elé állítaná a leköszönő miniszterelnököt, a HVG által megkérdzetett jogászok pedig egyöntetűen állítják: Orbán Viktort utol is érheti az igazságszolgáltatás, ha bizonyíthatóan közreműködött a törvénysértésekben. Ugyanakkor ez csak törvényes úton történhet, és nem is egyik napról a másikra.








„Szíveskedjenek akkor továbbra is politizálni nyugodtan” – most az OBT-ülést hagyta ott Varga Zs. András Kúria-elnök

A jegyzőkönyv szerint az Országos Bírói Tanács január 14-ei ülésén éles vita alakult ki egy előterjesztésről, amely úgy módosította volna a bírák etikai kódexét, hogy tilos párt közösségi oldalán vagy applikációján regisztrálniuk. A kérdés a Tisza Világ applikációról kikerült adatok miatt került előtérbe, de a tagok finoman szólva sem voltak róla egy véleményen. Az ülést egy idő után inkább be is rekesztették.





Mi volt az a „rettenetes nyomásgyakorlás”, amitől annyira megrémült a Kúria elnöke?

Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.


Orbán poloskává változtatta a bírákat. De már elmúlt

A kormánypárt politikusai és propagandalapjai hónapok óta jogerős ítéleteket kritizálnak, és a bírák ellen hangolnak. Most, hogy Magyar Péter akadt ki a Fővárosi Törvényszék ítéletére, maga a miniszterelnök állt ki a független bírók mellett, akiket néhány hónapja még poloskázott, majd maga a törvényszék is megszólalt az ügyben. Az igazságszolgáltatás politikai térbe emelésének azonban csak rossz vége lehet.


„Mélységesen kiábrándító” – lesújtó kritikát kapott a magyar jogállamiság az Európai Bizottságtól

Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Michael McGrath igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján mélységesen kiábrándítónak nevezte, hogy Magyarországon nem tudtak előrelépésről beszámolni.


Takarító jegyző, hoszteszkedő titkárok, agyonterhelt bírók – haldoklik az igazságszolgáltatás Budapesten és környékén

Az ítélkezés minőségére is hatással lehet egyes bíróságok túlterheltsége, van, ahol átlagosan majd 140 ügyet visz egyszerre egy bíró. A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat, akik erőn felül teljesítve tartják életben hivatalukat. Sokan úgy érzik, a bírósági vezetők is cserbenhagyták őket.





Talárt nem visznek, de nem hagyják magukat megfélemlíteni – így készülnek az utcára vonulni a bírák

Példa nélküli demonstrációra készülnek függetlenségükért a magyar bírók jövő szombaton. A megmozdulás hamar kiváltotta a kormány és propagandája rosszallását, pedig a bíráknak a törvény szerint Magyarországon is minden joguk megvan a véleménynyilvánításhoz. Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke úgy látja, a közbizalmat éppen a szőnyeg alá seprés rombolja, pedig a demokratikus jogállam alapvetése a nyílt diskurzus a közügyekről. Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja szerint pedig azért van szükség a kiállásra, hogy minden szükséges feltételük meglegyen a munkához.