Magyar Péter miniszterelnök célja az eljárások felgyorsítása, hogy ne kelljen várni hosszú éveket az ítéletre. A téma a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrejötte okán került elő.
Az Alaptörvény módosításának elfogadásával sem lett világosabb, hogyan távolítaná el hivatalából a kormány a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A bírók továbbra is tiltakoznak az ellen, hogy a bírói önigazgatás jegyében rájuk tolják a politikai felelősséget, és attól is tartanak, hogy a visszahívás intézménye ebben a formájában nem fog működni. Úgy tudjuk, a részletszabályokon még dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban, addig pedig minden marad a régiben.
Szegeden az egyik legkomolyabb jogász szaktekintély, és emberileg is jó választás – a meglepetés után ezek voltak az első vélemények Görög Mártáról, akit Melléthei-Barna Márton visszalépése után jelölt igazságügyi miniszternek Magyar Péter leendő kormányfő. A szegedi jogi kar dékánjára komoly feladatok várnak az új kormányban, és fontos szerepet játszik majd az uniós források hazahozatalában is.
A Medián friss kutatása alapján a magyarok jelentős része bíróság elé állítaná a leköszönő miniszterelnököt, a HVG által megkérdzetett jogászok pedig egyöntetűen állítják: Orbán Viktort utol is érheti az igazságszolgáltatás, ha bizonyíthatóan közreműködött a törvénysértésekben. Ugyanakkor ez csak törvényes úton történhet, és nem is egyik napról a másikra.
A leendő tiszás miniszter szerint Balásy könnyeitől függetlenül az igazságszolgáltatás tenni fogja a dolgát – nem bosszúvágyból, hanem hogy példát statuáljanak.
Egy hét múlva szavazhatnak Magyarország legnagyobb bíróságának bírái arról, kit látnának szívesen az elnöki pozícióban, Tatár-Kis Péter jelenlegi elnököt, vagy Matusik Tamást, az Országos Bírói Tanács volt vezetőjét.
A Res Iudicata Egyesület többek között arra is rámutatott, hogy egy jogi kiskapu miatt vezetői tisztsége megszűnése esetén nemcsak Varga Zs. András ítélkezhet tovább a Kúrián, hanem öt alkotmánybíró is a Kúrián, vagy valamelyik ítélőtáblán folytathatja pályafutását.
A szervezet szerint a korábbi politikai hatalom hozzáállása miatt a bíróságokra vonatkozó rendelkezések a bírók érdemi bevonása nélkül születtek meg.
Hosszú évek óta húzódik a lengyel Országos Bírói Tanács körül kialakult vita, a válság májusban ér új szakaszba. A történet a magyar jogállamiság szempontjából is tanulságos.
A miniszter még siófoki lakossági fórumán fejtegette hosszan, hogy fideszes szavazóként már nem számíthat senki pártatlan ítéletre a magyarországi bíróságokon. A bírósági vezetőknek pedig azt üzente, hogy álljanak végre a sarkukra.
A jegyzőkönyv szerint az Országos Bírói Tanács január 14-ei ülésén éles vita alakult ki egy előterjesztésről, amely úgy módosította volna a bírák etikai kódexét, hogy tilos párt közösségi oldalán vagy applikációján regisztrálniuk. A kérdés a Tisza Világ applikációról kikerült adatok miatt került előtérbe, de a tagok finoman szólva sem voltak róla egy véleményen. Az ülést egy idő után inkább be is rekesztették.
Az állam által kirendelt védőket az állam fizeti, de nem fizeti meg. Még úgy sem, hogy februártól a kormányzat jelentősnek hangzó, 50 százalékot meghaladó díjemelést tervez. Csakhogy az emelés után sem éri majd el a díj a piaci óradíjak negyedét sem, ráadásul egy sor, a kirendelt védőnek kötelezően ellátandó feladatot nem fizetnek ki.
A tüntetők az igazságszolgáltatás visszaélésekkel gyanúsított csúcsvezetőinek lemondását követelik.
Oligarchásodott a román igazságszolgáltatás – állítja a kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség, a szociáldemokrata igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatását indítványozták.
Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.
A kormánypárt politikusai és propagandalapjai hónapok óta jogerős ítéleteket kritizálnak, és a bírák ellen hangolnak. Most, hogy Magyar Péter akadt ki a Fővárosi Törvényszék ítéletére, maga a miniszterelnök állt ki a független bírók mellett, akiket néhány hónapja még poloskázott, majd maga a törvényszék is megszólalt az ügyben. Az igazságszolgáltatás politikai térbe emelésének azonban csak rossz vége lehet.
Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Michael McGrath igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján mélységesen kiábrándítónak nevezte, hogy Magyarországon nem tudtak előrelépésről beszámolni.
Az ítélkezés minőségére is hatással lehet egyes bíróságok túlterheltsége, van, ahol átlagosan majd 140 ügyet visz egyszerre egy bíró. A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat, akik erőn felül teljesítve tartják életben hivatalukat. Sokan úgy érzik, a bírósági vezetők is cserbenhagyták őket.
A brit igazságügyi minisztérium mások mellett a Google-től, az Amazontól és a Microsofttól kért javaslatokat az igazságügyi rendszer leterheltségének enyhítésére. Jogvédők szerint riasztó ötletek merültek fel.
A Magyar Bírói Egyesület szerint ez is azt igazolja, a hatalom nem tekinti partnernek a bírósági szervezetet.
