Egy tanulmány szerint a levegő szennyezettsége és az asztmás betegségek száma is csökkent, amióta bevezették a dugódíjat.
Úgy tűnik, bevált Svédországban a dugódíj: egy stockholmi tanulmány szerint a városban – amióta 2006-ban díjfizetéshez kötötték a belváros egyes részeibe való behajtást – sokkal jobb lett a levegő és kevesebb az asztmás megbetegedés.
A tanulmány szerint a légszennyezést 5-15 százalékkal mérsékelte a dugódíj. Az adatok azt mutatják, hogy 2004 és 2006 közötti időszakhoz képest a dugódíj bevezetése után olyan gyorsan kezdett javulni a belvárosi levegő minősége, hogy a mért értékek jobb eredményeket mutattak, mint a fizetős övezeteken kívüli helyszíneken. Ráadásul a fizetős zónában élő gyerekek asztmás tünetei folyamatosan csökkennek a dugódíj bevezetése óta.
Nálunk a főváros vezetése már többször megpendítette a dugódíj bevezetését, de idáig semmilyen lépés nem történt az ügyben – annak ellenére, hogy a bevezetés egyébként uniós kötelezettség. Budapest 2013-ra vállalta a díj kivetését a belvárosi autósokra, ez volt ugyanis a 4-es metró uniós támogatásának egyik feltétele. A bevezetést viszont több jogszabály is ellehetetleníti, így az is elképzelhető, hogy később a metróépítésre kapott támogatások egy részét vissza kell fizetnünk.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
