Stiller Ákos

Először is pánikszerűen tolták át a törvényt, amely szerint innentől ők döntik el, mi a közérdekű adat. Aztán rögtön meg is állapította Közgépné, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. nem is állami szerv, úgyhogy tőlük kikérni a pályázatok részleteit, esetleg hogy ki és milyen alapon döntött, azt eleve nem is lehet. Szanyi Tibort, amikor erről a botrányról érdeklődött volna, egyszerűen letiltotta a házelnök, mert nem tetszett neki a stílus. Kövér Lászlónak. A stílus. Annak a sudribunkó focidrukkernek, aki már menetrendszerűen kér bocsánatot az előző napi őrjöngéseiért, ugyanis olyan faszságok ömlenek ki a szájából, hogy mondjuk akinek nem tetszik a rendszer, annak komcsi az apja. És ugyanez a Kövér László szabja ki a rekordbüntetést a Loptok-Csaltok-Hazudtok transzparens miatt, merthogy a parlamentben nem tüntetni kell, hanem szabályosan vitatkozni. De hiszen azt meg nem hagyja!

Várható hamarosan az alkotmánymódosítás, amely büntetni rendeli a trafikmutyi szó kimondását és leírását, illetve majd az akadémia fogja eldönteni, hogy a rokon értelmű kifejezések mennyire aggályosak. Áder János pedig hümmögve tudomásul veszi, hogy az alkotmány az ő munkaköri leírása, és megérti, hogy ebben a rendszerben az elnök szükségszerűen schmittpál.

Pánikszerűen csapkodják a fiúk a redőnyöket, hiába figyelmeztetik őket aggodalmas kritikával a barátaik is. Elszánták magukat arra, hogy ezt az aljasságot nem csinálják vissza, inkább elbarikádozzák magukat a hotelszobában. Már túlságosan beleélte magát az éhes és mohó középparasztság. Ez most már szerzett jog, amit a támogatóktól kéne visszavenni.

Tények és adatok híján nekünk marad a gyanakvás. Amikor valakit megkérdeznek, hogy tisztán szerezte-e a javait, és ő erről nem kíván nyilatkozni, akkor a korrupciógyanú az alapértelmezett válasz. Mi másért sunnyogna, ugye.

Ó, és a fantázia bámulatos dolgokra képes. Olyan borzalmakat is el tud gondolni, amilyenekről pedig szó sincs.

Például hogy talán azért ez az ideges menekülés, mert nemcsak a takaros kis dohányboltok kerültek itt hűséges kisgazdák kezébe, hanem nagyobb üzletek is köttettek. Vagy hogy ki is az apostola ennek az egész koncessziósdinak? Ki nyújtotta be a törvényt, és aztán még a haszonkulcsot növelő módosítást? Tisztára kiment már a fejünkből, de most felötlik a régi hír: hogy azt a törvényt konkrétan egy dohánymágnás számítógépén írták. Nos, ha falusi szinten egyértelmű a mutyi, akkor vajon a dohánygyáros földi nem fejezte ki a háláját a piacszerzésért?

Ilyen méltatlan butaságokon kezdheti törni a fejét a sötétben tapogatózó választópolgár, és amilyen rosszmájú, netán arra jutna magában, hogy Lázár János mocskosul megszedhette magát ezen az ügyön, és érdemes volna áttekinteni a bankszámláit. Meg azon töprenghet még a magyar, hogy vajon tényleg annyira jó parti lesz Boldizsár, vagy szemlesütve kell majd vallania arról, hogyan veszett el az ebül szerzett jószág, amikor a fater lebukott, és hirtelen pont annyija lett, amennyit ér.

Mert a befolyással üzérkedés, az egyelőre még büntetendő ám. Jogilag is, politikailag pedig már a gyanúja is. A politikai büntetést viszont rendre követi a kísérlet, hogy börtönévekre váltsák az umbuldákat. Onnantól szerencse dolga, hogy ki kezd énekelni. No meg az is jól jön, ha az őrangyalunk át tudja helyezni az ügyünket Felcsútra, úgyhogy ez is megér egy világháborút.

Nem a rendszerváltást akarták ők megismételni, hanem az eredeti tőkefelhalmozást. Az sem zavarja őket, ha a dúlás miatt pusztul, amit még egyáltalán újra lehet osztani. Az ijesztő ebben az, hogy már most túl vannak azon a határon, amit még megúszhatnának, ha elveszítik a hatalmat. Tudják pontosan, hogy számonkérés következne, és elveszíthetnének mindent. Lázár Jánostól a gávavencsellői fidesznyikig élet-halál és vagyonelkobzás kérdése most már a győzelem. Ekkora botránnyal a hátuk mögött már nincs más választásuk, mint védeni a törzset mindenáron.

Az igazságszolgáltatáshoz elsöprő immunreakció kellene. A tolvajok kisebbségben lesznek, de a végső csatába elhozzák a vak komondort is. Van vesztenivalójuk, és tudják magukról, hogy orgazdák.