Más, hosszú időn át felépített, ritkán, de akkor nagy gonddal átalakított, dollár milliárdokat érő márkalogókhoz...
Más, hosszú időn át felépített, ritkán, de akkor nagy gonddal átalakított, dollár milliárdokat érő márkalogókhoz képest sajátos helyzetben van a Linux pingvinje. A Tux névre keresztelt jószág ugyanis szabadforrású kép, azaz bárki felhasználhatja Linux-hoz köthető termék promócióhoz, licencdíjat nem kell érte fizetni, mint ahogyan engedélyt sem kell kérni felhasználásához.
A szokásos gyakorlattól eltérően egyébként Tux nem érinthetetlen: felhasználásakor – aki akar – módosításokat hajthat végre rajta (
mint ahogy hajtanak is), bár nyilván nem lenne ésszerű túlzottan átszabni Tux-ot, mert úgy már valóban nem derülne ki róla, hogy a Linuxhoz köthető.
A Linux-pingvin nem egy csapat reklámszakember többhetes tervezőmunkájának eredménye, megrajzolását piackutatás sem előzte meg, s nem is került pénzbe létrehozása. Egy Larry Ewing nevű férfi rajzolta 1996-ban, mikor a Linux-fejlesztők rájöttek, hogy szükségük lesz egy logóra. Tux-ot – ki hitte volna – a GIMP nevű ingyenesen hozzáférhető képszerkesztő programmal rajzolta meg Ewing.
Honlapján ő maga engedélyezi a logó használatát, változtatását.
Tux megrajzolását megelőzően a Linux-levelezőlistákon számos erős és vérengző vadállatot javasoltak logónak. Azok után, hogy mégis a pocakos pingvin lett az embléma, a linuxosok – tréfából – legendákat gyártottak a logó keletkezésének okairól: az egyik ilyen szerint Linus Torvalds-ot, a Linux alapítóját korábban megharapta egy megvadult óriáspingvin. Az azonban már nem legenda, hogy az állat neve a "(T)orvolds (U)ni(X)” betűkből állt össze, azok után, hogy a sokak által javasolt Homer nevet a Simpson család rajzfilmfigurájával való névazonosság miatt végül elvetették.
A Linux logója gyakorlatilag márkaépítésre fordított milliók nélkül jutott oda, hogy mára a legerősebb brandek közt jegyzik.
