Az ügyész, aki félrenézett: Orbán bukása esetén is még 12 évig védheti a NER-t Polt Péter

Szándékosan ugyan, mégis saját magát lavírozta nehéz helyzetbe a Fidesz, amikor Polt Pétert jelölte alkotmánybírónak. A jó ideje káderhiánnyal küzdő kormánypártnak így mélyen a fiókba kellett nyúlnia, hogy a megszakításokkal ugyan, de 21 éven át az ügyészséget vezető Polt helyére olyan utódot találjon, aki szakmailag felkészült, ugyanakkor megfelelően lojális is ahhoz, hogy a következő kilenc évben a Legfőbb Ügyészséget vezesse – akár még egy esetleges kormányváltás esetén is. Csütörtökre aztán megszületett és ki is hirdettetett a megoldás, Sulyok Tamás köztársasági elnök Nagy Gábor Bálintot jelölte legfőbb ügyésznek.

Polt távozása senkit nem ért váratlanul, már régóta pletykáltak róla a szervezeten belül. Ezt a gyanút erősítette az alaptörvény tavalyi, tizennegyedik módosítása is, amely hozzányúlt a legfőbb ügyész kinevezésének feltételeihez, egyúttal megágyazott a lehetséges találgatásoknak is. A következő legfőbb ügyésznek ugyanis már nem feltétlenül kellett volna az ügyészi szervezetből érkeznie.

A lehetséges jelöltek között így bukkant fel Tuzson Bence jelenlegi igazságügyi miniszter neve is, sőt olyan pletykákat is hallottunk, melyek szerint az utód nem is politikusok, hanem ügyvédek közül kerülne ki. Az igazságügyi szervezeten belül sokan úgy látták, esélyes Rétvári Bence is, aki jelenleg a belügyi tárca államtitkára, korábban pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumában, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban töltött be hasonló posztot.

Bár Polt utódjának kiválasztása valóban okozhatott némi fejtörést, a hirtelen cserében kétségkívül van logika.