A szerb kormányfő nem engedi Montenegró elszakadását

"Az önök által továbbított javaslat durva megsértése a belgrádi egyezménynek, amelyet együtt írtunk alá, s ezzel kötelezettséget vállaltunk a megállapodás tiszteletben tartására. Tájékoztatom Önöket, hogy maradok annál, amit aláírtunk" – szögezte le Kostunica szerdai, a podgoricai szakadár vezetők, Filip Vujanovics montenegrói elnök és Milo Gyukanovics kormányfő részére küldött levelében, jelezve, hogy javaslatuk a szerb-montenegrói viszonyt új lapokra helyező 2002-es belgrádi megállapodás durva megsértése.

A podgoricai vezetés kedden hivatalos ajánlatot tett Belgrádnak Szerbia-Montenegró átalakulására a két tagköztársaság alkotta független és nemzetközileg elismert államok közösségévé. A békés különválás elveit taglaló szerződéstervezet értelmében az új államszövetségnek lenne közös parlamentje, és - kormány helyett - "államközösségi bizottsága". Az egykamarás parlament a két képviselőház delegáltjaiból állna, mandátuma négy évre szólna. Az államközösségi bizottságnak elnöke és három "biztosa" lenne, akik olyan területekért felelnének, amelyekről az államszövetség létrejöttéről szóló majdani szerződés rendelkezne. A két köztársaság katonai szövetségben lenne egymással, a két hadsereg tevékenységét a legfelsőbb védelmi tanács hangolná össze. A podgoricai javaslat kitér a diplomáciai együttműködés lehetőségeire is, szó van benne nagy vonalakban a vagyonmegosztási- és utódlási kérdésekről. A nemzetközi szervezetekben Szerbia lenne a mostani államközösség jogutódja, Montenegró pedig kérelmezné a tagságot. A megállapodás tiltaná az emberek, a tőke, az áruk, a szolgáltatások szabad áramlásának akadályozását a két ország között.

Vujanovics és Gyukanovics a javaslatot kísérő nyilatkozatában leszögezte, hogy a két éve fennálló délszláv unió nem működőképes, intézményei nem hatékonyak, az ország működtetése sok pénzt emészt fel, viszont az új modellel áthidalhatók lennének a mostani gondok, stabil és tartósan jó viszony alakulna ki Belgrád és Podgorica között. Szvetozar Marovics, az államközösség elnöke leszögezte, hogy a polgároknak kell kimondaniuk a végső szót a podgoricai javaslatról. Borisz Tadics szerb elnök pártja szerint minden javaslatot meg kell fontolni, de a jelenlegi államközösség biztosítja a legjobb keretet az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Az uniópárti montenegrói ellenzék élesen kirohant a podgoricai vezetés ellen, azzal vádolva Vujanovicsot és Gyukanovicsot, hogy alkotmányellenesen meg akarják változtatni az ország jogállását.

A Brüsszel "védnökségével" 2003. február 4-én megalakult Szerbia-Montenegró valóban rendkívül nehézkesen működik, Podgorica ellenkezése miatt nem sikerült megtartani az alkotmányban megadott határideig, február 4-ig az első közvetlen parlamenti választást sem a közös törvényhozásba. A baj azonban csak március 4-én kezdődik, amikor lejár a jelenlegi parlament mandátuma. Minthogy az alaptörvény nem kínál megoldást az effajta helyzetekre, jelen pillanatban senki nem tudja megmondani, mi lesz azután, hogy parlament nélkül marad a két éve fennálló délszláv unió.