A kémháború olyan, mint a kocsmai verekedés, mindegy, hogy ki kezdte, mindkét félnek árt
Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
Nem ért véget az ukrán–magyar kémügy: kedden ismét összehívták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, az ülés után pedig Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető közölte, hogy a magyar hatóságok újabb ukrán hírszerzőt fogtak el.
A férfit meg is nevezte: Holló István – neve ellenére – kizárólag ukrán állampolgár, soha nem rendelkezett magyar útlevéllel. Kocsis szerint a férfi régóta a magyar szolgálatok látókörében van. A TEK közreműködésével még május 9-én tartóztatták le. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat ellene eljárást kémtett miatt.

Holló István az ukrán szolgálatokkal együttműködve aktív hírszerző tevékenységet folytatott Magyarországon Kocsis állítása szerint, katonai, hadiipari és energetikai képességek, valamint infrastruktúrát kellett feltérképeznie Magyarországon. Kocsis elmondása szerint több magyar szereplőt is azonosítottak, akikkel kapcsolatban állt és információt adhattak át neki. Arra is utalt, hogy politikai befolyásoló tevékenységet is végzett annak érdekében, hogy Magyarország változtassa meg Ukrajna-politikáját.
A HVG forrásai ez utóbbi állítást nem tudták megerősíteni, szemben a sajtótájékoztatón elhangzottak többi részével.
Kocsis a sajtóban már korábban érintett Ceber Rolandról is beszélt, ő az, akinek Magyar Péterrel készült fotói a kormánymédia számára alapot szolgáltatnak arra, hogy a Tisza Párt vezetőjét támadják. Cebert nem fogták el, mivel nem Magyarországon tartózkodott, ellene Magyarország beutazási és tartózkodási tilalmat léptetett életbe. Ceber ukrán–magyar kettős állampolgár volt, azonban 2017-ben lemondott a magyar állampolgárságáról. Kocsis Máté szerint ezt politikai ambíciói miatt tette Ceber, aki Ukrajnában „szép politikai karriert futott be”.
Pontosabban a Kárpátaljai Megyei Tanácsban töltött be képviselői tisztséget, emellett volt bekötve az ukrán hírszerzéshez a Fidesz-frakcióvezető szerint. Továbbá tartotta a kapcsolatot magyar pártokkal és politikusokkal, Szijjártó Péterrel is kezdeményezett találkozót, amire Magyar Levente parlamenti államtitkárt küldte a miniszter. Az első találkozó után megszakították vele a kapcsolatot Kocsis szerint, miután értesültek a magyar hatóságoktól, hogy be van kötve az ukrán szolgálatokhoz. Kocsis beszélt Cebernek a Tiszához fűződő állítólagos kapcsolatáról is.
Május 9-én reggel, tehát Holló István elfogásának a napján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy két, a magyar szolgálatokhoz bekötött hírszerzőt kapcsolt le. Terhelő bizonyítékként hétperces videót hoztak nyilvánosságra, amelyben részletesen bemutatják a feltehetőleg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak (KNBSZ) dolgozó hírszerzőket. A hetekkel korábban elfogott emberek nyilvános leleplezése szembement a szokásokkal, és nemhogy semmi diszkréció nem volt benne, átgondolt kommunikációs stratégiát építettek fel rá az ukránok a sajtó bevonásával.
Az eset valóban ritkaságszámba ment, állami szervek a nyolcvanas évek hidegháborús környezete óta nem hoztak nyilvánosságra elfogott magyar ügynököket. A hírszerzők lebukása mindig benne van a pakliban, különösen, ha fokozzák az aktivitásukat, ám egy szolgálat szempontjából az a legrosszabb forgatókönyv, ami végül történt – fogalmazott a HVG egyik forrása a leleplezés napján.