Az összes ügynökirat 60 év alatt kerülne fel az internetre

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának 25 dolgozója tavaly egész éves munkával félmillió oldalnyi titkosszolgálati iratot digitalizált, de a teljes állomány 30 millió oldal – közölte Kovács Kálmán a titkosszolgálati levéltárban tartott sajtótájékoztatóján, miután az ügynökiratok nyilvánosságával kapcsolatos, parlament előtt fekvő törvénytervezetek végrehajthatóságának feltételeiről folytatott megbeszélést.

Gyarmati György, a levéltár főigazgatója elmondta, hogy a náluk őrzött iratok mindösszesen 7 százaléka nevezhető hálózati vagy ügynökiratnak, mint amilyen például a beszerzési dosszié és az úgynevezett 6-os karton. Az iratok 12 százaléka a szolgálatok működésére vonatkozó dokumentum, például parancs, jelentés. Az iratok túlnyomó többsége, 81 százaléka pedig a megfigyeltekre, áldozatokra vonatkozik, és személyes adataikat tartalmazza.

Annak kapcsán, hogy a parlament előtt fekvő törvénytervezetek az ügynökiratok világhálón történő nyilvánosságra hozását célozzák, Gyarmati György bemutatott többféle, a levéltárba őrzött titkosszolgálati dokumentumot, melyek egyik csoportja a laikusok számára nehezen értelmezhető bejegyzéseket tartalmazott, másik részében pedig a szöveg jelentős hányada törölve volt, miután a megfigyelt személyes adatait tartalmazta.

Arra a kérdésre, hogy a törvénytervezetek készítői tisztában vannak-e a végrehajtás esetleges nehézségeivel, a főigazgató elmondta: a levéltár működésével kapcsolatos információkat a napokban eljuttatták az Országgyűlés elnökéhez és mindazokhoz, akik részt vesznek az új szabályozás kimunkálásában.