Hiába cáfolják a számok, Orbán hisz az akcióhőssé előléptetett Nagy Mártonban

Eljött az igazság pillanata Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél is, csakúgy, mint 2022 decemberében Matolcsy Györgynél. Az MNB elnöke akkor az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kifakadt, hogy „a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”, a mutatók a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Igaz, hibákat csak a kormányzatnak tulajdonított, saját magát elnöksége végnapjaiig tévedhetetlennek állította be. Nagy Márton igazságpercei pedig azzal teltek, hogy bejelentette: a járműipar és az akkumulátorgyártás felfuttatása után inkább olyan iparágakra kell fókuszálni, amelyek kevésbé igényelnek emberi erőforrásokat és energiát, illetve magyar tulajdonban vannak. Ezek az élelmiszer- és a gyógyszeripar, valamint a turizmus, amelyekben kihasználatlan lehetőségeket fedezett fel.

Kétségtelen, hogy utóbbiak mindegyikéhez jobbak a magyar gazdaság adottságai, mint a súlyosan energia-, víz- és vendégmunkás-igényes ágazatokhoz, de a jelek szerint a miniszterben csak mostanra érlelődött meg ez a felismerés.

Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, azzal tovább erősödik Magyarország kereskedelmi függősége a német ipartól – összegezte Nagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, jelezve, hogy ezt a stratégiát időszerű lenne felülvizsgálni. (Közben Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden azt jelentette be, hogy a Halms kínai autóalkatrész-gyártó Debrecen után Miskolcon épít üzemet 80 milliárd forint értékben, több mint ezer új munkahelyet hozva létre.) Holott egy éve még azt ünnepelte, hogy „a Kelet és a Nyugat közötti globális gazdasági konfliktusnak mi vagyunk a köztes, semleges övezete”, Magyarország „kaput jelent a keleti és a nyugati világ felé is, találkozási pontot képez”.

Csakhogy ez a kapunyitás erős, többirányú függőséget hozott. A magyar külkereskedelemben az energiaimport miatt tartósan nagy hiány keletkezik Oroszországgal, a csúcstechnológia és a beruházási javak behozatala következtében Kínával és újabban Dél-Koreával szemben, amit az európai piacokon elért tartós kiviteli többlet ellentételez.

A fő import- és exportpiacoktól való függőség modellje azonban már az EU és Kína gazdasági vitái miatt is billegett, most pedig, Donald Trump színre lépésével, borulhat. Az USA vezetői amerikai gázt és nukleáris technológiát sóznának a magyar kormányra az orosz helyett, és a kínai kapcsolat mélységét is nehezményezik. Mindeközben az EU is sürgeti a leválást az orosz energiáról. E helyzetben valóban szükség volna váltásra, ehhez pedig kreativitás is kellene, a magyar kormány azonban a jelenlegi modell minél további fenntartására törekszik.