Kövér: hibázott a rendszerváltás utáni első parlament

A MSZP véleménye

Szabó Zoltán szocialista képviselő szerint voltak a Kövér László mostani felvetésénél enyhébb következ-ményeket kilátásba helyező jogalkotási kísérletek 1990 és 1994 között. "Ezeket az Alkotmánybíróság, annak a Sólyom Lászlónak a vezetésével, aki a Fidesz jelöltjeként ma köztársasági elnök, kíméletlenül utasította el alkotmányellenességük miatt" - tette hozzá. A szocialista politikus megjegyezte: "én tudom, hogy nehéz megbirkózni ezzel, tudom, hogy nehéz megbékélnie Kövér Lászlónak azzal a ténnyel, hogy nincs alkotmányos lehetőség arra, hogy polgártársainak jelentős részét kizárja a közéletből, kirekessze a politikai jogokkal rendelkezők köréből, politikai értelemben jogfosztottá tegye őket. Így 15 év után talán célszerű lenne neki is megbékélnie ezzel a gondolattal." Szabó szerint a választópol-gárok, a közvélemény a Kövér Lászlóéhoz hasonló megnyilvánulásokat helyükön tudja kezelni. "Le tudja vonni a következtetést, hogy mennyire szabad az ország sorsát egy olyan politikai erőre bízni, amelynek vezetői szemlátomást nem képesek belenyugodni abba, hogy alkotmányos korlátai vannak kirekesztő szándékaiknak, és amelynek vezetői nem képesek politikai ellenfeleikre, politikai vetélytársaikra másként, mint hazaárulókra tekinteni" - mondta Szabó.

A politikus erről Kőszegen, az Új Nemzedék Ifjúsági Találkozón egy kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként, a Fidesz egyik alapító tagjaként beszélt, több száz főiskolás és egyetemista előtt.

"Igen, igazságtalan lett volna egy cseh mintájú lusztrációs törvény, amelyben ki kellett volna mondani, hogy aki egy évnél hosszabb időt függetlenített pártfunkcióban eltöltött, az 15 évig nem vehet részt a közéletben, nem választható semmilyen tisztségre és nem vehet részt az állami tulajdon privatizációjában" - mondta.

Hozzáfűzte: egy ilyen törvény igazságtalan lett volna, hiszen az akkori állampárt meglehetősen differenciált volt, nem mindenkinek volt ugyanakkora felelőssége. Szerinte azonban "még mindig jobb lett volna, mint ami ebből fakadóan kialakult".

"Oda jutottunk, kérem szépen, hogy 1994-ben egy effektív hazaáruló lett Magyarország miniszterelnöke" - mondta. Kövér László "erkölcsileg elviselhetetlen állapotnak" nevezte, hogy négy évvel az első szabad választások után, mint fogalmazott, "egy olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe aki fegyvert fogott a saját hazájára, idegen állam zsoldjában".

A politikus kijelentette: "Horn Gyula szimbóluma a magyar rendszerváltás elfuseráltságának, aztán innentől kezdve Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc már csak következmény".

Érthetetlennek nevezte, miként tudtak "ezek" három olyan miniszterelnököt adni az országnak akik mindegyikének "ilyen, olyan, vagy amolyan módon van köze a kommunizmus legaljasabb, legrohadtabb szegmenséhez, az erőszakszervezetekhez, a pufajkásokhoz, a III-as főcsoportfőnökséghez vagy oldalági módon szintén a III-as főcsoportfőnökséghez".

Kövér László szerint az egykori rendszerváltókat, köztük Orbán Viktort és őt, nemcsak azért "gyűlölik" a másik oldalon, mert a rendszerváltás egzisztenciális bizonytalanságot teremtett az életükben, hanem azért, mert amikor ők a polgári kormányzást és polgári Magyarországot emlegették, többen úgy érezhették, hogy "megbélyegzetté" váltak. Hangsúlyozta: soha nem volt ilyen politikai szándék.

A rendszerváltás előtti évtizedekről úgy fogalmazott: "rendszerré szervezett korrupció volt az életünk, amelyben a maga szintjén szinte mindenki lopott és a többség eltűrte, hogy a fejesek sokkal többet loptak". Úgy vélte, éppen ezért kellett volna határozottabban meghúzni a határvonalat bűnösök és nem bűnösök között.