Védekezni kell a génkalózok ellen

1 perc

2005.11.16. 09:23

A terjedő génkalózkodással szemben próbál védekezni India. Genetikai lenyomatot készíttet hagyományos mezőgazdasági exporttermékeiről, hogy külföldi vállalatok ne lophassák el, ne szabadalmaztathassák saját nemesítésű fajtaként azokat.

Az indiai mezőgazdasági kutatási tanács (ICAR) DNS-lenyomatokat készít az India különféle területein honos és népszerű 72 Basmati rizsfajtáról. Más, tipikusan indiai növényekről már készült genetikai regisztráció. Eddig az ICAR 42 chili-, 243 banán- és 30 mangófajtáról készített „ujjlenyomatot”. A 72 basmati rizsfajta genetikai „lefényképezése” is két éven belül megtörténik - írta a brit Independent News & Media Ltd. indiai honlapján.

Hogy nem felesleges elővigyázatosságról van szó, azt az előzmények igazolják. 1997-ben ugyanis a RiceTec amerikai vállalat „Texmati” néven 20 saját nemesítésű rizsfajtára kapott szabadalmat. Amikor három évvel később India rájött, hogy ezek indiai fajták, megtámadta a szabadalmat. A vállalat első menetben 4 rizsfajtáról lemondott, de később az indiai bizonyítékok láttán az Amerikai Szabadalmi Hivatal szakértői törölték mind a 20 bejegyzést.

A finom illatú, thaiföldi jázmin rizs története is hasonló. A RiceTec vállalat „Jasmati” néven saját változatot szabadalmaztatott, s emiatt később a thaiföldi kormánynak kellett pereskednie.

A Basmati rizsfajta India népszerű exportcikke. Nagyszemű, könnyen megfő, és természetes illata van. Egyszer már folyt miatta per, mert egy amerikai vállalat levédette a „basmati” nevet saját, indiai rizzsel keresztezett amerikai rizsfajtája számára.

Az országok régóta védik hagyományos termékeik nevét. Franciaország például sajtjait és borvidékeit óvja, és a cseheknek is csak nehezen sikerült megakadályozni, hogy az American Anheuser-Busch sörgyár kisajátítsa a Budweiser nevet.

A modern mezőgazdaság új jelensége a génkalózkodás. Hiába közismert, hogy a basmati rizs Indiából származik, ezt nagyon nehéz bíróság előtt megvédeni. Ezért kérték fel a hazai tudósokat, hogy dolgozzanak ki az ujjlenyomathoz hasonló növényi genetikai azonosító rendszert.