Amikor az EU is fénysebességgel dönt: visszavesz a zöldítési tervekből Brüsszel
Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
Tavaly év végére az EU lépett egy nagyot, és egységes jelentéstételi kötelezettséget szabott meg a legnagyobb környezetszennyezők, üvegházhatásúgáz-kibocsátók és a környezeti erőforrások legfőbb felhasználói számára. Ezzel az építési vállalkozásoktól a kis- és nagykereskedelmi hálózatokon, az ipari üzemeken át számos egyéb szektorig nagyvállalatok sokaságának működését szervezte egységes keretbe, kötelező riportrendszert vezetve be zöld-, társadalmi és cégvezetési szempontok alapján. Erre elsősorban az unió klíma- és energiacéljai, valamint a fenntartható körkörös gazdaságra történő átállás szándéka sarkallta. Emellett az ESG- (environmental – környezeti, social – társadalmi, governance – irányítási) szempontok segítséget adnak a pénzügyi befektetőknek, hogy eldöntsék, mennyire zöld, fenntartható, jövőálló – és így jó eséllyel gazdaságilag is vonzó – egy vállalat.
Csakhogy a folyamat indulása, 2022 óta nagyot változott a globális gazdasági helyzet. Márpedig a tavaly hivatalba lépett, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB) fő céljai közt szerepel a kontinens versenyképességének új növekedési pályára állítása. Ennek pedig a tavaly nagy felhajtás közepette publikált, Mario Draghi-féle versenyképességi jelentés szerint az egyik fő kerékkötője a cégeket sújtó túlzott adminisztráció. Ráadásul a Donald Trump második elnöki ciklusával beköszöntött globális vámháború is változtatásra ösztönözte a Bizottságot: arra, hogy ne rakjon többletterheket saját termelőire a világ más részein működőkhöz képest.
Mindezek nyomán született meg az úgynevezett Omnibus I. szabályozáskönnyítési csomag, amelyet idén februárban tett közzé az Európai Bizottság. Azt követően az EU-ban megszokott tempóhoz képest fénysebességgel, már márciusban tárgyalt róla a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, áprilisban pedig első olvasatban, nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament plenáris ülése. Amennyiben – ahogy azt a tanácsi sajtószolgálat megerősítette az EUrologusnak – júniusban már el is fogadják a csomagot, akkor a tagállamoknak 2025 végéig kell annak szabályait átültetniük a nemzeti jogba.