Felkészülni, vigyázz...

Gyakorlatoztatja az állatorvosi kart az állat-egészségügyi hatóság: november első hetében Hajdú-Bihar, majd Baranya megyében modellezik, mit kell tenni a madárinfluenza-járvány kitörése esetén. Az idén már volt egy ilyen gyakorlat, akkor az egész ország területére kiterjedően. A kór a forgatókönyv szerint 18 állattartó telepen ütötte fel a fejét, s azt tesztelték, hogyan jut el az információ a telepi állatorvostól a döntéshozókig, s tudatosították, kinek mit kell tennie egy esetleges éles helyzetben. "Hasonló gyakorlatokat minden évben tartunk, az idén a madárinfluenza miatt iktattunk be külön próbákat" - mondta a HVG-nek Süth Miklós, az agrártárca állat-egészségügyi főosztályának vezetője.

Speciális korlátozó intézkedéseket a romániai importtilalmon (HVG, 2005. október 15.) és a határok fokozott ellenőrzésén kívül egyelőre nem hozott az agrártárca, így nem tiltották be például a baromfi külterjes, azaz szabad ég alatti etetését, ami a vírushordozó vándormadarak miatt merülhetne fel. Egyelőre a monitoringrendszer működtetését tartják a legfontosabbnak. Ezért 8 ezerről 11 ezerre emelték az év végéig vizsgálandó madarak számát, amelyek közül kétezer vadmadár, a többi háziszárnyas. A szigorúan állat-egészségügyi problémaként kezelt madárinfluenza-fenyegetéssel kapcsolatban a fő cél, hogy a tünetek megjelenése esetén megakadályozzák a vírus továbbterjedését, ezért ahol észlelik a kórt, ott azonnal meg kell semmisíteni az állományt, mivel - ahogy a főállatorvos fogalmazott - "nem húzzák az időt vakcinázással". Ezt az eljárást írja elő az EU is. Az állomány kiirtása esetén 100 százalékos kártalanítás jár az állatok tulajdonosainak, éppen azért, hogy az állattartóknak ne álljon érdekükben az információ elhallgatása. A gyors észlelés rendkívül fontos, egynapos késlekedés 100 ezer madár életébe kerülhet - mondja Süth. Szakmabeliek a 2001-es brit száj- és körömfájás járványra emlékeztetnek (HVG, 2001. március 10.), akkor ugyanis a betegséget kéthetes késlekedéssel azonosították be, ezért terjedhetett el annyira, hogy közel négymillió állatot kellett kiirtani. A tenyésztőket a Baromfi Terméktanács ellátta a kór felismeréséhez szükséges tájékoztatókkal, a tárca pedig minden azonos tünetet mutató beteg állatállományt madárinfluenzásként kezel mindaddig, amíg a fertőzés kórokozóját be nem azonosították. Az EU előírásai szerint a takarmányfogyasztás 20 százalékos csökkenése, a tojástermelés két napon keresztül tartó 5 százalékos visszaesése, illetve az elhullás 3 százalékos növekedése esetén szintén madárinfluenzával fertőzöttnek kell tekinteni az állományt.

A nagylaki határátkelőhely - amely az egyetlen pont, ahol Romániából beléphet az országba állati eredetű terméket, illetve növényt szállító kamion - forgalmára a HVG helyszíni tapasztalatai szerint nincs hatással a csirkeblokád. Hétfőn a Magyarországra belépők többsége már tudta, hogy a Duna-deltánál elhullott állatokon kimutatták a madárinfluenza-vírust. Izgalommentesen, mosolyogva tűrték, ahogy a vámosok a korábban megszokottnál alaposabban kutatnak autóikban, kisbuszaikban. Az EU 2005/710-es határozatával pénteken jelentősen enyhítette az egy nappal korábbi szigort - tájékoztatta a HVG-t Szigeti Sándor Csongrád megyei főállatorvos. Az augusztus előtt levágott szárnyasokból készült termékek mellett lekerült a tiltólistáról a 70 fokon hőkezelt baromfihús, illetve a hőkezelt vagy fertőtlenített toll is. Szigeti tapasztalatai szerint a szigorítás utáni órákban még számos kamiont vissza kellett fordítani a nagylaki határról, de szombattól már egyetlen, szárnyast vagy baromfiterméket szállító teherautó sem akart belépni Magyarországra. Amennyiben a vámosok mégis tilalmas készítményre bukkannak a határátlépőknél, értesítik az állat-egészségügyi állomást, annak szakemberei lefoglalják az árut, és intézkednek a megsemmisítéséről.

KELEMEN ZOLTÁN, OLÁH ZOLTÁN / NAGYLAK