Megfejtették a madárinfluenza-vírus halálos titkát

A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megnyithatja az utat a veszélyesebb vírusfajták azonosítása felé, és segíthet a gyógyszerkutatóknak abban, hogy hatásosabb ellenszereket kísérletezzenek ki ellenük - közölte Clayton Naeve, a memphisi St. Jude gyermekkórház kutatócsoportjának tagja. Mint a csoport megállapította, valamennyi madárinfluenza-vírusban megtalálható a fenti gén, amely viszont hiányzik a szokásos szezonális influenzát okozó emberi vírusokból.

A H5N1-vírussal fertőzött emberek éppúgy egy madárbetegség vírusától betegedtek meg, mint az 1918-as világméretű "spanyolnátha" járvány több tízmillió áldozata. A kevésbé halálos végű 1957-es és 1968-as influenzajárványok vírusában nem volt jelen a madárinfluenza vírusának génje.

Naeve és kollégái most azon dolgoznak, hogy feltérképezzék az összes ismert influenzavírus génállományát. Ezt eddig még senki nem tette meg, noha az influenzavírusoknak csak nyolc génjük van, és viszonylag egyszerű organizmusok - mondták a kutatók, akik arra számítanak, hogy magyarázatot kapnak a madárinfluenza vírusának tulajdonságaira, konkrétan arra, hogy hogyan tud átterjedni madárról emberre.

A H5N1-vírustörzset madarakban már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, de emberi fertőzést a vírus legelőször 1997-ban Hongkongban okozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2003-tól a vírus legkevesebb 152 embert fertőzött meg, és közülük 83-an meghaltak. Több százmillió madár pusztult el a vírus miatt, illetve a kényszervágások következtében. A H5N1-vírus eddig nem terjedt át emberről emberre, de szakértők attól tartanak, hogy kialakulhat egy emberi mutánsa, amely világméretű járványt okozhat, milliók vagy akár tízmilliók halálát okozva.