Véget ér a plázaláz
Az ingatlanfejlesztés mindig a jövőt vetíti előre: márpedig a belvárosi üzlethelyiségek bérleti díjának gyors emelkedése, és a klasszikus épületek felújítása, átalakítása azt mutatja, hogy hamarosan ismét eljön kis boltok, városközponti áruházak kora. Mi jön a plázaláz után?
A bevásárlóközpontok összterülete országosan megközelíti a 1,75 millió négyzetmétert. Ebből a fővárosban 600 ezer négyzetméternyi található. Ha az egy főre jutó hazai bevásárlóközpont-területet nézzük, a mutató lassan eléri a 0,18 négyzetmétert (az uniós átlag 0,2 négyzetméter/fő), ami ugyan még messze van a svédországitól (0,55 négyzetméter/fő), de Ausztriához viszonyítva magasnak mondható – derül ki az Eston Rt. legutóbbi piacelemzéséből.
Gyors üzletek a Váci utcában
© globalplaza.hu |
Növekvőben van a Váci utca déli részének presztízse is. Bár a több ezer négyzetmétert bérlő kereskedők és üzletláncok még nem jelentek meg itt nagy számban, a vendéglátóhelyek és régiségkereskedések száma érezhetően nőtt, színvonala emelkedett.
A Kiskörúton, a bazársor bontása után ugyancsak újabb, vegyes funkciójú kereskedelmi létesítmények megjelenése várható, és rövidesen felsorakozik az elsőszámú területek keresett listájára a Kossuth Lajos és a Szabadsajtó út is.
Belső változások
Az erőteljes érdeklődés érthető, hiszen ezen a területen mindig sikk -- és persze üzletileg is kifizetődő -- volt üzletet működtetni. A pesti belváros ezen része a letűnt évtizedekben nemcsak a szellemi élet egyik központja, de a magyar jólét kirakata is volt.
Szintén kedveznek a fővárosi üzlethelyiség-piacnak a belvárosban megindult klasszikus épület felújítások, valamint a több kerületben folyó városrehabilitációs programok. Ez utóbbiak közé tartozik például a jó néhány éve sikeresen tartó ferencvárosi újjáépítés, valamint a közelmúltban elindult, józsefvárosi Corvin-Szigony projekt.
Számos, kisebb léptékű területrendezés várható: ilyen a Deák tér és környéke (Deák tér – Vörösmarty tér – Kristóf tér háromszög), valamint az Andrássy út, Erzsébet tér és Oktogon közötti szakaszának fejlesztése is, amelyek nyomán várhatóan szintén felértékelődnek a környező (közte a kereskedelmi) területek.
Új jelensége a fővárosi üzlethelyiség-piacnak, hogy megindult a klasszikus bevásárlási formák újrahonosítása. Hazai, francia, luxemburgi, olasz és ír nagybefektetők alakítják a belváros „szívét”, új funkciót és arculatot adva az egykoron meghatározó kulturális, gazdasági és kereskedelmi épületeknek. Hopka Attila, a Colliers International befektetési tanácsadója elmondta: jelenleg 15 olyan klasszikus belvárosi épület van, amely az elmúlt években megüresedett, vagy rövidesen válik „lakatlanná”. Ez 200 ezer négyzetmétert jelent, amelyet az új tulajdonos fejlesztők az elkövetkező hónapokban, években átalakítanak. Ebből közel 100 ezer négyzetméter a Vörösmarty téren vagy százméteres vonzáskörzetében található. A felújított épületek új piacot teremtenek a belvárosi ingatlanpiacon, amely a lakás, iroda mellett érinti az üzlethelyiségek szegmensét is.
Ilyen átalakításra váró épület például a Klotild Palota, a volt ORI-székház, a Divatcsarnok és a Budapesti Értéktőzsde. A beruházások eredményeként -- hazai és külföldi ingatlanfejlesztők révén - új, a belvároshoz illő, kisebb léptékű, korszerű üzlethelyiségekkel gyarapodik majd a fővárosi piac.
A luxus áruházai
© www.dunaplaza.hu |
A Luxus Áruház is megmaradt egyelőre a kereskedelmi palettán: az épületet a tulajdonos Skála Csoport bérbeadással hasznosítja. A bérelhető ezer négyzetméter területet kiadták a győri székhelyű Excellent Ipari és Kereskedelmi Kft-nek, amely korábban beszállítója volt az áruháznak. A családi vállalkozás alapvetően férfikonfekcióval foglalkozik. Mellette hét másik bérlő van még az épületben, amely a közelmúltban ismét megnyitotta kapuit. A bérleti díj emelettől, a bérelt helyiség méretétől függően havi 30-50 euró/négyzetméter között van.
Emelkedik a bérleti díj
Ezekkel a fejlesztésekkel nemcsak jelentős építészeti értékek őrződnek meg, de a magas presztízsű belvárosi vásárlás lehetőségével tovább színesedik a budapesti kiskereskedelmi paletta is. – állítják a szakemberek, akik szerint a színvonalas központi kereskedelmi ingatlanok piacképessége az előrejelzések alapján biztosnak mondható, ami várhatóan tovább emeli majd a belvárosi üzlethelyiségek bérleti díját. A belvárosi kiskereskedelmi ingatlanok szektorában éppen a hiány miatt már 2005-ben is magasabb volt (9-13 százlékos) a bérleti díjak növekedése, mint bármely más részpiacé.