A férfiak jobban ismerik, a nők jobban elfogadják a biometriát

Biometrikus azonosítás. Nem tűnik vészesnek © AP

A Polygon Informatikai Kft. felmérése többek között a biometrikus azonosítási eljárások ismertségét vizsgálta, illetve felmérték, hogy ezek az ismeretek mennyire mélyek, és honnan származnak. Kiderült, hogy bár a „biometrikus azonosítás” kifejezést kevesebben ismerik, lényegében – miután a második kérdésből kiderül, mi is ez egyáltalán – csak 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott róla. Ez meglepően jó arány a várakozásokhoz képest. A válaszadók jelentős része (42 százalék), akik már hallottak a módszerekről, forrásként a filmeket jelölte meg. Jelentős részük olvasott, vagy a híradásokból is hallott a dologról. A legtöbben (89 százalék) az ujjlenyomat azonosításról hallottak, de az írisz, vagy retina azonosítás sem volt ismeretlen a résztvevők jelentős hányada előtt (68 százalék).

Ugyanakkor ez a viszonylag széleskörű ismertség inkább elméleti jellegű. A megkérdezettek csak mindössze 13 százaléka állította, hogy személyesen is találkozott már ilyen eszközökkel, vagy esetleg ki is próbálta, használta valamelyiket. Hogy mibe kerülnek az ilyen eljárások, arról a megkérdezettek 63 százaléknak egyáltalán nem volt véleménye, míg a többiek fele-fele alapon gondolták drágának, illetve „nem különösebben drágának” a biometrikus azonosítást.

A válaszadók majdnem fele (45 százalék) már hallott róla, hogy különböző jogvédő szervezetek aggódnak a biometria alkalmazása miatt. Ehhez képest a résztvevők 41 százaléka úgy véli, hogy a biometrikus azonosítás megfelelő garanciák esetén nem csorbítja az emberi jogokat. További 17 százalék szerint bár a jogok sérülnek, az eljárás által kínált biztonság fontosabb, 18 százalék pedig egyáltalán nem aggódik emiatt. Látható, hogy összesen a válaszadók csak 24 százaléka gondolta, hogy a biometria mindenképp sérti, vagy sértheti az emberi jogokat.

A többség tehát így vagy úgy, de elfogadná a biometrikus azonosítás széleskörű használatát. Amikor az alkalmazás konkrét eseteiről kellett nyilatkoznia, akkor a kérdezettek nagyjából ugyanilyen arányban, (84 százalék) használnák az ilyen megoldásokat, és már csak 16 százalék mondta, hogy soha nem vennék rá ezek alkalmazására. További érdekesség, hogy a megkérdezett hölgyek, bár a férfiaknál szignifikánsan kevésbé voltak tájékozottak a módszert illetően, és inkább gondolták drágának az eljárásokat, sokkal nagyobb számban alkalmaznák azt örömmel a mindennapokban. A válaszadók összessége a biometrikus azonosító módszereket elsősorban a határforgalomban, a banki ügyintézésnél és a vásárlás, illetve a hivatalos ügyek intézésénél tartotta kívánatosnak. Ott, ahol már most is technikai eszközök használatára van szükség (bankkártya-műveletek, különböző PIN kódot, jelszót igénylő alkalmazások) a hölgyek kitörő lelkesedéssel üdvözölnék ezek például ujjlenyomat alapú leváltását.

Az idősebbek drágábbnak vélik a technológiát, mint a fiatalabbak, a vidékiek kevésbé voltak tájékozottak, mint a városlakók, az idősebbek inkább a médiából tájékozottak, míg a fiatalok főleg a netről. Az alacsonyabban iskolázottak inkább filmet néznek, a magasan iskolázottak pedig szélesebb körből tájékozódnak. A személyiségi jogi aggályokról szinte kizárólag közép, de még inkább a felsőfokú végzettségűek hallottak. Érdekes ellentmondás, hogy – bár nem hallottak a jogi fenntartásokról – mégis az alacsony végzettségűek ellenezték a módszert nagyobb arányban.

A magyar lakosság jelentős része kész befogadni és széleskörűen alkalmazni a különböző biometrikus azonosító módszereket annak ellenére is, hogy többségük még soha nem próbálta, magát a kifejezést nem ismeri, és nincs róla mélyebb tudása. Ezen persze a közeljövő történései, mint például a biometrikus útlevelek elterjedése majd változtat. A hangulat mindent egybe véve nem ellenséges, és a többség azt is látja, hogy hol, milyen esetekben könnyíthetné a megoldás a mindennapjaikat.

A banki megoldásokkal is foglalkozó Polygon felmérésének eredményei végül is előrevetítik, hogy az alkalmazáshoz szükséges hardver- és szoftvertermékek akár már a közeli jövőben megjelenhetnek például a pénzügyi szolgáltatásokban, s milliárdos piacot teremthetnek Magyarországon. A kutatást egy 548 fős, szigorúan véve nem reprezentatív, de a lehetőségekhez mérten a 18 és 60 év közötti lakosság összetételét hűen tükröző mintán végezték, így a vizsgálat a trendeket és a hangsúlyokat tekintve jól tükrözi a hazai lakosság attitűdjét.