A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Közönséges bűnözők előtt Bryan Singer rendező és Christopher McQuarrie forgatókönyvíró egyszer már dolgoztak együtt, de első filmjük, a Public Access nem sok vizet zavart. Amikor igent mondott a Közönséges bűnözőkre, hogy eljátssza a kulcsszereplőt kihallgató ügynököt, tulajdonképpen két ismeretlen alkotónak szavazott bizalmat.
Az a fajta színész vagyok, aki szeret kezdőkkel dolgozni. Singer gyakorlatilag kezdőnek számított, bár tudtam róla, hogy korábban már csinált valamit, egy nagyon kis filmet. A Közönséges bűnözők volt az első nagyobb filmje. És így is viselkedett: tele volt szenvedéllyel, pontosan tudta, mit akar, nem volt olyan kis részlet, amiről ne tudott volna mindent. Szeretem az elsőfilmeseket, bennük még van kísérletező kedv. A hollywoodi veteránok sokszor csak a tutira mennek, félnek a bukástól, mert már egy kisiklás is a karrierjükbe kerülhet. De egy kezdőnek nincs vesztenivalója. A forgatókönyv kiváló volt, a színészkollégákat mind nagyon bírtam – minden amellett szólt, hogy elvállaljam a Közönséges bűnözőket. Néha persze ez sem elég az üdvösséghez, ám ezúttal megtörtént a varázslat. Eltelt 30 év, és az emberek még mindig imádják a filmet. Őrzi a helyét a top 10-es és top 20-as listákon.
A jelenetei 99 százaléka egy szobában játszódik, a Verbal Klintet játszó Kevin Spacey-t hallgatja ki. Gabriel Byrne-nel, Benicio Del Toróval és a többi színésszel találkozott egyáltalán? Vagy csak a premieren futottak össze?
Egyetlen jelenetem volt csak Gabriel Byrne-nel. Amikor letartóztatjuk. Elég sok melóm volt akkoriban, egyik filmet csináltam a másik után, úgy kellett beszuszakolni a Közönséges bűnözőket két másik forgatás közé. Összesen tíz napom volt a filmre, rögtön utána már kezdtem máshol. Ebben a tíz napban végig Kevinnel forgattam. Spacey és én mintha egy kétszereplős színdarabban szerepeltünk volna.
