Az USA egy éven belül megtámadja Iránt?

McInerney 2007 őszéig megindítaná a támadást

Lehetséges katonai eszközökkel leállítani az iráni nukleáris programot? Izraeli és amerikai katonatisztek évek óta ezt a kérdést ismételgetik. Izrael előnyben részesítené, ha Washington lépne közbe az ügyben, azonban baloldali szakértők és politikusok szerint egy esetleges csapás nem szerepel a Bush-kormány lehetőségei között, az Irakban kialakult állapotok miatt.

Azonban Thomes McInerney vezérezredes, az amerikai légierő nyugalmazott tisztje másképp gondolja. Az Ynet-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott,  léteznek lehetőségek egy Irán-ellenes katonai megoldásra, ehhez azonban bátorságra és elszántságra van szükség.

McInerney szerint, ha diplomáciai téren nincs előrelépés, legkésőbb 2007-ig meg kell indítani a légioffenzívát Irán ellen, amelyet titkos földi bevetésekkel kell megtámogatni, hogy az ajatollahokat elmozdítsák a helyükről. A vezérezredes úgy fogalmazott, a katonai akciók során 24-36 óra leforgása alatt mintegy 1500 célpontot kéne megsemmisíteni, ami legalább öt évvel vetné vissza az ország nukleáris törekvéseit.

A tábornok szerint az iráni légierő, valamint az Izraelre irányuló Shihab 3 rakétaállások megbénítása is szerepelne az amerikai katonai célok között. Az iráni haditengerészetet szintén fel kellene számolni, hogy Teherán ne tudja elzárni a Perzsa-öblöt. A nyugalmazott katonatiszt szerint egy efféle offenzíva destabilizálná az Ajatollahok által irányított rezsimet.

Arra a kérdésre, mely szerint a száműzetésben élő iráni ellenzék irányítani tudná-e az országot az Ajatollahok megbuktatása után, McInerney úgy válaszolt, hogy az iráni nemzet megosztott, s sok, az Ajatollahokat ellenző polgár egyesülne a hatalom átvétele érdekében.

A vezérezredes emlékezetett rá, hogy csak a tavalyi év során 4300 tüntetést rendeztek az országban, s csupán az ország lakosságának 51 százaléka perzsa származású, a maradék 49 különféle etnikai csoportok tagja. Hozzátette, hogy az Ajatollahok akkor is megbuktathatóak lennének, ha az Egyesült Államok titokban támogatja az ellenzéki csoportok tevékenységét az országon belül.

McInerney szerint egy esetleges Irán-ellenes offenziva a következő ütemezés szerint történhetne:

Az első fázisban 60 B-2-es, F-117-es és F-22-es lopakodó vadászgép indítana támadást az ország ellen. A második hullámban 400 gép – B-52-es, B-1-es, F-15-ös, F-16-os és F-18-as – venne részt. Emellett 150 speciális repülőt is a térségbe vezényelnének, hogy a hírszerzést támogassák, s gondoskodjanak a támadó gépek üzemanyagellátásáról. Emellett mintegy 500 rakétát lőnének ki Iránra amerikai hadihajókról.

A vezérezredes megjegyezte, hogy a B-2-es lopakodó bombázó 80 darab 250-kilogrammos bombát tud ledobni akár 80 különböző célpontra. McInerney kitért a hírszerzés fontosságára, hozzátéve, hogy megbízik az USA hírszerző erőinek képességeiben. Hangsúlyozta, hogy a lehetséges célpontok 20-50 százalékának megsemmisítése is elegendő lenne ahhoz, hogy az Ajatollahok hatalma meginogjon.

Fontos tényező, hogy, az izraeli-libanoni konfliktus során a Hezbollah elvesztette harcosainak egynegyedét, s átmenetileg nehéz helyzetbe kerül. McInerney figyelmeztetett, hogy bár Izrael légiereje hatékony, az anyahajók hiánya és az ország földrajzi elhelyezkedése miatt nehézkesen tudna egyedül végrehajtani egy sikeres offenzívát Irán ellen.

McInerney szerint bár a diplomáciai megoldás lenne a jó választás, azonban ehhez szükséges, hogy a katonai kényszerítőerő is adott legyen, s az USA ne habozzon ezt az erőt bevetni, ha a tárgyalások zátonyra futnak.