2007 a változások éve lesz az infokommunikációs szektorban

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s így a 23. helyről a 14-re ugrott. A pozitívumok ellenére még sok a teendő, hazánk lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan és van mit fejlődni a szakemberképzés terén is. A hazai felsőoktatási rendszer ugyanis csupán évi 3000 informatikai szakembert képez, miközben ennek a két-háromszorosára lenne szükség.

2006 - a többszörösen áttörés éve volt
Az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. A 2006-os év három legfontosabb eredménye, hogy végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma – a 14 év felettiek 36 százaléka használja a világhálót - és az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak.

A tavalyi év legnagyobb hiányossága, hogy továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzser szemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.

Növekvő internet-hozzáférés
Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább csatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartásban volt számítógép és 800 000-re tehető az internet-kapcsolattal ellátott háztartások száma. Az év végére a lakossági internet-kapcsolatok háromnegyede volt szélessávú, s 10 százalék alatt volt a betárcsázós vagy ISDN kapcsolatok aránya.

Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internet-penetráció nagyban függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak és könnyebben döntenek az internet-használat mellett. A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen

újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú hozzáférések száma. A tavalyi év során az is kiderült, hogy a „web 2.0” tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84 százalék), az információkeresés (70-80 százalék), valamint a szórakozás és a játék (65 százalék). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47 százalék) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internet-használók aránya 36 százalék volt.

Dinamikusan fejlődő e-szolgáltatások és online kereskedelem
Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL törvény az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint 500 000-en regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy 2 millió tranzakciót hajtottak végre a biztonsággal kapcsolatos komolyabb problémák nélkül. Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.

Egyértelműen javult a hazai online kiskereskedelem eredményessége az elmúlt év során, regionális összehasonlításban Magyarország szinte minden téren fejlettebb a környező országokhoz képest. Az IVSZ 2006-ban már másodszor írta ki az Év Internetes kereskedője pályázatot, amellyel szeretné szélesebb körben is ismertté tenni és népszerűsíteni az internetes kereskedést. A díjat 2005-ben a www.bookline.hu oldal nyerte, amely egy évvel később tőzsdei bevezetésre került, 2006-ban pedig a www.vatera.hu – amely portál önmagában 4,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.

2007-es kihívások: IT-stratégia, oktatás, a lemaradók bevonása
Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül – különösen a keleti országrészben - lényegesen alacsonyabb az internet-penetráció. Az internet-használók arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-felhasználók 4/5-e szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ami Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány.

Az IVSZ szerint az infokommunikáció (IKT) fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudás alapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az „élő munkaerős”, nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán „beszállítóvá”, hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség támogatja a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.

A hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Az IVSZ szerint mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.