„Inkább vennék lottót ebből a pénzből” – katasztrófa sújtotta területté vált a magyar gyümölcstermesztés

Az ezredforduló óta nem volt olyan gyenge éve a magyarországi gyümölcstermesztésnek, mint a 2025-ös lehet, az áprilisi és május eleji fagyhullámok következtében. „Küzdünk, dolgozunk, de pesszimista vagyok. Inkább vennék lottót abból a pénzből, amit a gyümölcsösre költök, ugyanúgy csak reménykedni tudnék, hogy bejön-e vagy sem” – mondja egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcstermesztő, aki közel 5 hektáron gazdálkodik.

Nagyobbrészt almaültetvényei vannak, de a több lábon állás jegyében szilvát, barackot és birset is termeszt. Szerencséjére az idei fagyok őt kevésbé érintették, de a megyében szerinte átlagosan 80 százalék körüli a kár, akad olyan termelő, akinek mindene odalett a fagyokban.

Az április 6-án érkezett hideg, sok helyütt mínusz 7-8 Celsius-fokos légtömeg jellemzően bimbózás közben érte a gyümölcsfákat, főleg az északi és az északkeleti országrészben, ahol a hazai gyümölcstermő terület kétharmada található. Ez ellen még akkor is képtelenség volt védekezni, ha a gazda korábban beruházott fagyvédelmi megoldásokba.

Az úgynevezett szállított fagy ugyanis azt jelenti, hogy az északról érkező hideg levegő teljesen kiszorítja a térségben található melegebbet, ilyenkor pedig hatástalanok a szokásos védekezési módok.

Légkeverő gépekkel, hőtermeléssel vagy füstöléssel csak a kisugárzásos fagy ellen lehet védekezni, de az ellen is csak akkor, ha nincs túlságosan erős szél. A HVG által megkérdezett termelő szerint a májusi fagyok már a kis, mogyoró méretű almákat kapták el, amelyek pedig a virágbimbóknál is rosszabbul tűrik a hideget.